Egyre többen próbálkoznak sikeresen a nyelvvizsgával

Országosan csökkent valamivel a nyelvvizsgák száma tavalyhoz képest, de arányaiban jóval több a sikeres próbálkozás, mint néhány évvel ezelőtt, és egyre többen választják a felsőfokú szintet – derül ki a legfrissebb vizsgastatisztikákból. Úgy tűnik, a német nyelv fokozatosan veszít a népszerűségéből, és nehezebben is birkóznak meg vele a fiatalok, mint az angollal.

Ösztönzi a fiatalokat, hogy értékes pluszpontokhoz juthatnak a felvételiken Fotó: MTI Fotó: Balogh Zoltán

Míg 2011-ben a vizsgázók csaknem negyven százaléka nem tudta megszerezni az idegen nyelvi bizonyítványát, azóta minden évben csökkent egy picit a sikertelen nyelvvizsgák aránya. Az idén már a próbálkozók több mint kétharmada jó hírt kapott az eredményhirdetéskor – többek között ez is kiderül az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Bizottságának (NyAK) legfrissebb adataiból.

A statisztikák szerint 2019 folyamán összesen 109 046 nyelvvizsgát tettek le Magyarországon, az esetek döntő többségében angolból (82 ezer vizsga). A második legnépszerűbb idegen nyelv még mindig a német (19 ezer vizsga), ugyanakkor 2010-hez képest évről évre kevesebben választják ezt a nyelvet, idén már csak feleannyian, mint az évtized elején.

Ösztönzi a fiatalokat, hogy értékes pluszpontokhoz juthatnak a felvételiken
Fotó: MTI: Balogh Zoltán

Az adatok szerint összesen 33 különböző idegen nyelvből vizsgáztak a magyar fiatalok, a dobogó harmadik fokát – mintegy másfél ezer vizsgával – az eszperantó nyelv érte el. Ezt követi a lovári cigány, a francia és a spanyol. Magyar nyelvből összesen 203 vizsgát szerveztek.

A nyelvvizsgák száma összességé­ben tíz százalékkal esett vissza tavalyhoz képest, ám volt néhány nyelv, ahol némi emelkedés mutatkozott, ezek közé tartozik a szlovák, a héber, a holland, a latin és az ukrán.

2010 óta egyébként több mint 1,3 millió nyelvvizsgát folytattak le, amelyből csaknem egymillió angol nyelvű volt. A legmagasabb számot 2010-ben regisztrálták, akkor egy év alatt több mint 170 ezren tették próbára a tudásukat. Vagyis csak angolból többen vizsgáztak akkor, mint most az összes nyelvből együttvéve.

Ami a szinteket illeti: 2019-ben a vizsgák többsége (89 ezer) középfokú volt, emellett 15 ezer felsőfokú és több mint négyezer alapfokú vizsgára is jelentkeztek. Örvendetes a tendencia, hogy bár az összesített vizsgaszám csökken, de arányaiban egyre többen próbálkoznak a felsőfokú bizonyítvány megszerzésével. Míg az évtized elején csupán a nyelvvizsgák nyolc százaléka volt felsőfokú, most 14,2 százaléka tartozik ebbe a körbe.

A vizsgázók születési helye szerinti bontásból az látszik, hogy a legtöbben a kelet-magyarországi régióból próbálkoztak, és több mint háromezer külföldön született fiatal is hazánkban tett nyelvvizsgát. Külföldön szerzett nyelvvizsgákat több mint kétezer esetben honosítottak az idén, ez a szám nagyjából eddig is állandó volt.

Nem újdonság az sem, hogy a vizsgázók között a 14–19 évesek vannak a legtöbben, idén is a középiskolás korosztály tette le a vizsgák mintegy felét. Sokan vállalkoznak a megméretésre még a húszas éveikben, és néhány ezren harmincasként is, efelett viszont nagyságrendekkel visszaesnek a létszámok. A hatvan feletti korosztályból ezúttal csaknem százan tették próbára magukat.

A sikerességi ráta jól mutatja, hogy az angol valamivel könnyebben elsajátítható a többi nyelvnél. Németből hét, franciából hat százalékkal volt magasabb a bukások aránya, mint angolból. Érdekes, hogy a szintén sokak által kedvelt lovári és eszperantó nyelvekből sokkal többen végeztek sikertelenül, mint ahányan átmentek a vizsgán.

Mint ismert, a nyelvtudás értékes pluszpontokat ad a felsőoktatási felvételin, aminek aktuális jelentkezési időszaka éppen tegnapelőtt kezdődött meg. A 2020-as felvételin a komplex középfokú nyelvvizsgáért 28, a felsőfokúért 40 többletpont jár.

Az írásbeli és szóbeli vizsga együttes ára középszinten átlagosan 28-30 ezer forint, amit utólag visszatérít az állam annak a 35 év alatti fiatalnak, aki sikeresen teljesíti a követelményeket. A visszatérítés a középfokú B2-es mellett a felsőfokú C1-es szintű nyelvvizsgákra is vonatkozik, általánosra és szaknyelvire, valamint írásbelire és szóbelire egyaránt.

A pluszpontokról viszont azok sem csúsznak le, akik a most indult felvételin adnak be egyetemi jelentkezést, ám még nincs nyelvvizsgájuk. A felvételi határidő ugyan február 15-én zárul, de a dokumentumok pótlására egészen nyárig lesz lehetőség, így még mindig van idő felkészülni egy év eleji vagy tavaszi nyelvvizsgára.

Tudni kell azonban, hogy a vizsgát követően körülbelül egy hónapot kell várni az eredményre, és akár két hónap is eltelhet, mire a bizonyítványt ténylegesen kézhez vehetik a fiatalok, ezért semmiképp nem érdemes az utolsó pillanatokra hagyni a próbálkozást annak, aki élni akar a többletpontok megszerzésének lehetőségével.