A fiatalok lesznek a jövő nyertesei

Az oktatás munkaerőpiachoz közelítése volt az elsődleges célja a szakképzés megerősítésének, amelynek részleteivel a kezdeti fenntartások után már az oktatók is egyetértenek – erről Schanda Tamás beszélt a Magyar Nemzetnek. Az innovációs és technológiai miniszter helyettese szerint azonban az oktatás az egyik olyan terület, amelybe a brüsszeli bürokrácia, bár alapvetően nincs felhatalmazása rá, bele kíván szólni a következő uniós pénzügyi ciklusban. A parlamenti államtitkár úgy látja, hogy egyes nyugat-európai országok félperifériaként tekintenek a 2004 után csatlakozott államokra.

Schanda Tamás Fotó: Bach Máté

Ám az államtitkár szerint Európa csak egységesen lehet versenyképes a világ más gazdasági erőközpontjaival szemben, tehát a tagállamoknak elsősorban nem egymással kellene versenyezniük. Schanda Tamás felhívta a figyelmet arra is, hogy míg az elmúlt időszakban a leköszönt bevándorláspárti Európai Bizottság téves gazdaságpolitikát folytatott, addig a magyar gazdaság kifejezetten jól teljesít, ahogyan a többi visegrádi ország is.

Míg a nyugat-európai bővülés rendkívül alacsony, addig a közép-európai térség a kontinens növekedésének motorja. Ezért érdekes – jegyezte meg –, hogy éppen a sikertelen brüsszeli bürokraták akarják megmondani a régiónk országainak, milyen gazdaságpolitikát kellene folytatnunk.

– Emellett érzékelhető annak a folyamatnak az erősödése is, hogy Brüsszelből akarják megmondani a tagállamoknak, hogy mire költsék az uniós forrásokat, a tagállami hatáskörök ellenére – vetett fel egy további problémát az államtitkár.

– Ezzel a nyomásgyakorlással pedig valójában az egyes országok belügyei feletti kontrollra törekszenek, megsértve ezzel a nemzeti szuverenitást. Erre példa mások mellett az, hogy egy új előírás szerint az uniós összegeket elsősorban a Brüsszelben összeállított 2019-es országjelentésben megjelölt problémák kezelésére kell fordítani, legyen az a szociális szférában vagy az oktatásban fennálló kihívás – magyarázta Schanda Tamás, majd jelezte: az utóbbi terület egy része, a szakképzés megerősítése jelenleg zajlik, azzal a céllal, hogy jobban, rugalmasabban igazodjon a munkaerőpiaci igényekhez.

Modernizált szakképzés

– A fiataloknak a jövő nyerteseivé kell válniuk. Ez pedig úgy lehetséges, ha a jövő kihívásaira felkészítő képzésben, szakképzésben vehetnek részt. Ezért osztrák mintára létrehozzuk azt a rugalmasabb szakképzési rendszert, amelyben minden fiatal megtalálhatja a számítását.

Komoly ösztöndíjakat kapnak majd a szakképzésben tanuló fiatalok, ráadásul az oktatást is összekötjük a munkaerőpiaccal, hiszen a duális képzés válik általánossá a technikumokban és a szakképző iskolákban is – mondta az államtitkár, aki hangsúlyozta azt is, hogy a változtatások nyomán a szakképzésben oktatók kedvezőbb és rugalmasabb körülmények között, jobb anyagi feltételek mellett dolgozhatnak majd.

– A szakképzésben tanítók megbecsülését a kormány átlagosan harmincszázalékos béremeléssel is el kívánja ismerni 2020. július 1-jétől. Munkabérről van szó, hiszen a közalkalmazotti státuszból a rugalmasabb munka törvénykönyve hatálya alá kerülnek.

Ennek egyik oka az, hogy a szakoktatók a versenyszférában is jelentős mennyiségű állásajánlatot kapnak, vagyis – a tárca álláspontja szerint – versenyképes munkabért kell kapniuk oktatóként is. Emellett lehetővé válik számukra a béralku azáltal, hogy nincsenek a közalkalmazotti bértáblához kötve – fejtette ki Schanda Tamás, majd cáfolta azokat a kritikákat, amelyek szerint az átszervezés során a szakképzésben oktatók bizonyos juttatásoktól elesnek.

– Ezek álhírek, hiszen a már most tanítóknál a közalkalmazotti jogviszonyt is beszámítva nem változik a jubileumi jutalomra vonatkozó szabályozás. A kafetériá­ban új lehetőségek nyílnak meg, de említhetem azt is, hogy a támadásokkal ellentétben a szabadságok esetében sem járnak rosszabbul az oktatók.

Továbbra is rendelkeznek majd a pedagógusigazolvánnyal és annak kedvezményei­vel, önkéntes döntés alapján a pedagógus-életpályamodellben maradhatnak.

Mindezek alapján a miniszterhelyettes úgy látja, hogy a szakképzésben tanítók túlnyomó többsége a kezdeti bizonytalanságokon túllépve már egyetért azokkal a jogszabályi átalakításokkal, amelyeket az Országgyűlés elfogadott, és 2020 júliusától, illetve szeptemberétől érvényesek.

– Egyetértenek azzal is, hogy a diákok számára magasabb ösztöndíj, a duális képzésben részt vevőknek pedig korrekt munkabér jár – folytatta a változások listáját az államtitkár. Schanda Tamás egy további, a területen elvégzendő feladatot is említett.

– Kötelező továbbképzési rendszer kialakítását tervezzük a szakképzésben oktatók számára, éppen azért, hogy négyévente frissülhessen a tudásuk, a legkorszerűbb ismereteket oktathassák. A fiatalok így a munkaerőpiacon keresett, a vállalkozások valós működésében jól hasznosítható szaktudást sajátíthatnak el – indokolt az államtitkár.

Már menők a mérnöki szakok

Míg a szakképző hároméves képzés, addig a technikum elvégzése öt évet ölel fel, és ez utóbbi esetében a szakma mellé az ahhoz kapcsolódó emelt szintű érettségihez is jut a fiatal, így lehetővé válik számára, hogy a felsőoktatásba kerüljön.

Ennek viszont nem lesz feltétele nyelvvizsga. – Amikor 2014-ben úgy döntöttünk, hogy a felsőoktatási felvételi feltétele legyen a nyelvvizsga, széles körű társadalmi konszenzust tapasztaltunk. Hiszen abban nem lehet és nincs is vita, hogy legalább egy világnyelv ismerete elengedhetetlen az egyetemeken, főiskolákon is. A nyelvet beszélő részesévé tud válni a nemzetközi tudományos életnek, megismerheti a nemzetközi szakirodalmat.

Az előírás most a 2020-as felvételiknél élesedett volna, ám tavaly ősszel számos szervezet keresett meg bennünket azzal, hogy a feltétel sok fiatal számára lehetetlenné tenné, hogy bejusson a felsőoktatásba.

Mi pedig nem az előírásokhoz ragaszkodunk, hanem ahhoz, hogy a fiatalok lehetőségekhez jussanak, ezért aztán társadalmi egyeztetést követően úgy döntöttünk, hogy marad a jelenleg hatályos szabályozás: a nyelvvizsga többletpontot jelent a felsőoktatási felvételinél, de a bejutásnak nem feltétele. A diploma megszerzéséhez továbbra is szükség van a nyelvvizsgára – szögezte le az államtitkár.

Schanda Tamás kiemelte, hogy a tárca komoly figyelmet és forrást is fordít arra, hogy már az általános iskola felső osztályaitól megismerhessék a diákok, hogyan hasznosíthatják a képességeiket az életben.

Kulcskérdés a matematikai, a természettudományi, a mérnöki és az informatikai képzés, hiszen ezeken a területeken kimagasló mértékben nő a munkaerőigény. – Ma már szerencsére menőnek számít ezeket tanulni, nem úgy, mint tizenöt-húsz évvel ezelőtt.

Abban még van tennivalónk, hogy a lányok számára is vonzóvá váljanak ezek a területek, ezért célzott programokat is indítunk, indítottunk. Hiszen ezzel a tudással jó fizetést és jó munkakörülményeket találnak a fiatalok rögtön a tanulmányaik befejezése után – hangsúlyozta az innovációs tárca miniszterhelyettese.

Erős mondatok

Valójában Brüsszelnek már nem célja felzárkóztatni a 2004 után csatlakozott tagállamokat, hanem a nyugat-európai gazdaságok javára szeretné kihasználni a régiónkat.

A kohézióra jutó források csökkennének, a Soros-szervezetek támogatása ellenben növekedne a következő uniós pénzügyi ciklusban.

A bizottság által kezelt kutatás-fejlesztési forrásoknak alig öt százaléka került az EU lakosságának ötödét képviselő régiónkhoz.

Éppen a sikertelen brüsszeli bürokraták akarják megmondani, milyen gazdaságpolitikát kellene folytatnunk.

Brüsszel a nyomásgyakorlásával valójában az egyes országok belügyei feletti kontrollra törekszik, megsértve a nemzeti szuverenitást.

A diákok számára magasabb ösztöndíj, a duális képzésben részt vevőknek pedig korrekt munkabér jár, az oktatók is egyetértenek az átalakítással.