– Kemény tárgyalások várnak még Magyarországra és az Európai Unió minden tagállamára, hiszen az álláspontok igen messze vannak egymástól a következő, 2021–2027-es költségvetési ciklus kialakítása kapcsán – jelentette ki Schanda Tamás, az innovációs és technológiai miniszter helyettese a Magyar Nemzetnek adott interjúban.
Mint a parlamenti államtitkár fogalmazott, a 2019 második felében soros elnökséget adó Finnország és az Európai Bizottság javaslata a magyar kormány számára elfogadhatatlan. – Olyan sikeres területeken akarják csökkenteni a forrásokat, mint a kohéziós politika vagy akár a közös agrárpolitika. Ellenben a szabályozás még bürokratikusabbá, maga a bürokrácia pedig még drágábbá válna, továbbá még több előírás vonatkozna arra, hogy mire lehet elkölteni az uniós forrásokat. A civilnek nevezett nem kormányzati szervezetek, vagyis NGO-k, köztük a Soros-szervezetek támogatása ellenben növekedne, ami a bevándorláspárti Soros-hálózat nyomásgyakorlásának tulajdonítható – részletezte Schanda Tamás.

Fotó: Bach Máté
Mint az államtitkár megjegyezte, mindez azért szomorú, mert Nagy-Britannia kilépésével az unió költségvetése egyébként is egészen biztosan csökken. Magyarország annál nagyobb mérséklődést nem tud elfogadni, mint amennyit az Egyesült Királyság kilépése indokol.
– Álláspontunk szerint nem lehet szó arról, hogy a központi költségvetésből a gazdagabb államok a kelet-közép-európai országok felzárkóztatásának rovására kapjanak többet. A magyar kormány ilyen megállapodást egészen biztosan nem fog támogatni – szögezte le a miniszterhelyettes, majd a helyzet kialakulásának okairól beszélt.
Kontrollálnák a belügyeinket
– Ez a kérdés messzire vezethető vissza, és jól látszik, hogy az Európai Unió hozzáállása a régiónk országaihoz hogyan változik költségvetési ciklusonként. Szemléletes példa erre az, hogy a bizottság által kezelt kutatás-fejlesztési forrásoknak alig öt százaléka került az EU lakosságának ötödét képviselő, 2004 után csatlakozott országokhoz.
A testület által kiírt közbeszerzésekből pedig a régió cégei szintén öt százaléknál kisebb részesedést tudnak kihasítani, és nem azért, mert alkalmatlanok lennének a meghirdetett feladatokra. Vagyis a költségvetésben lévő pénz egyértelműen az uniós magországokba áramlik vissza. Valójában Brüsszelnek már nem célja felzárkóztatni a 2004 után csatlakozott tagállamokat, hanem a nyugat-európai gazdaságok javára szeretné kihasználni a régiónkat, hasonlóan ahhoz, ahogyan a Római Birodalom a félperifériáit kezelte – magyarázta Schanda Tamás.