Kezdjük mindjárt azzal, mely témák voltak a legnépszerűbbek az Égigérőn. A sort toronymagasan a milánói világkiállításra tervezett magyar pavilon vezeti. A pályázatot és eredményét a magyar építész szakma szinte egységesen vitatta, nem véletlenül: a megépíteni kívánt építmény kapcsán nemcsak az volt az érdekes, hogy amúgy nem ő nyert, hanem sajnos a kinézete is.
Kényes témát érintett, emiatt közel hasonló olvasottságot ért el a piliscsabai egyetem lehetséges költözése kapcsán készített írásom, amiben azt boncolgattam, hogy felelőssé tehető-e a magyar organikus építészeti iskola a campus működéseinek nehézségeiért.
Jelentőségénél fogva természetes, hogy egész évben kiemelkedett a mezőnyből a Városliget „beépítésének” témája. Baán Lászlóval készített interjúmban nem kerültük meg a kényes kérdéseket. Év végére több győztes tervet is megismerhettünk, amelyek építését a tervek szerint nemsokára el is kezdik.
Népszerűek voltak azok a bejegyzések is, amelyek az idén elkészült és átadott fővárosi fejlesztéseket, a Kossuth teret, a Ferenciek terét, a négyes metrót vagy a Várkert Bazárt mutatták be.
Ha elvonatkoztatunk az olvasottságtól és a dolgok további súlyát nézzük, történt még egy-két érdekesség idén, amelyeket ki kell emelni. Például azt, hogy 2014 volt a Magyar Építészet Éve, amely évben Ybl Miklós születésének 200. évfordulóját ünnepeltük, és megismerhettük a már említett Liget Budapest projekt részeként a Magyar Építészeti Múzeum terveit is – ami ráadásul egy neves magyar építész, Tima Zoltán és stúdiója elképzelése alapján fog megvalósulni. A FotóMúzeum Budapestet is jegyző magyar iroda sikere a nemzetközi mezőnyben külön öröm az egész hazai szakma számára.
A magyar építésügyben a legkarakteresebb változást idén az elektronikus ügyintézés teljes bevezetését követő általános tanulási folyamat jelentette.
Tanulságot hozó volt az idei Média Építészeti Díja, amin nem a négyes metró, hanem egy kicsiny projekt nyert: az Almagyar-Érseki Szőlőbirtok szőlőtőkék közé telepített kis épületei, borterasza és medencéje arra hívják fel a figyelmet, hogy egyszerű és kézenfekvő ötletekkel nagy eredményeket lehet elérni.
Kisebb horderejű, de számomra fontos esemény volt az Ybl-emlékévhez kapcsolódóan, hogy a Látóhatár Kiadó gondozásában megjelent az Ybl összes című kötet, ami korrajzokkal és a még összes fellelhető Ybl-épület végiglátogatását követően készült bemutató írásokkal és fényképekkel segít az olvasóknak közelebb kerülni a nagynevű, de ma már inkább csak közhelyeken keresztül ismert alkotóhoz.
Összességében mondhatjuk, hogy sokszor és sokféleképpen volt téma idén az építészet, ami végre jelentőségéhez mérten kapott figyelmet. Ezt segítette az Ybl bicentenárium kapcsán megrendezett Magyar Építészet Éve, a fontos és magas szakmai színvonalon megvalósult több fővárosi fejlesztés, a városligeti pályázat magyar győzelme, a négyes metró nemzetközi sikere és a milánói pavilon miatt létrejött egységes szakmai fellépés is.
