Védjük a csülkeinket!
Azon kívül, hogy állunk rajtuk, nem feltétlenül gondolunk úgy a lábainkra, mint a vitorlázáshoz elengedhetetlen „alkatrészekre”. Ám mivel hozzánk vannak rögzítve, gondoskodnunk kell róluk, lévén hideg időben a vizes láb minimum kellemetlen. Egyes trockeneket úgy alakítanak ki, hogy a lábfejet is magukba zárják, ha nem ilyenünk van, akkor neoprén, gyapjú vagy polár anyagú zoknit vegyünk. Vigyázat: a csizmában maradjon elég hely az ujjaknak, hadd tudjanak mozogni! – figyelmeztet a Vitorlázás Magazin.
Hagyjuk abba a lélegzést!
Persze átvitt értelemben, hiszen itt a ruhákra gondolunk. Ha ugyanis egy kevésbé aktív időszakot kezdünk (átadjuk a kormányzást, de a fedélzeten maradunk), a csökkenő pulzus miatt belső fűtésünk gyengül, a lélegző rétegek pedig elvezetik a felületi hőt a bőrünkről. Ilyenkor érdemes egy nem lélegző réteget magunkra teríteni, ami akár egy régi, viaszosvászon esőkabát is lehet – esetleg profi orkán dzseki. A lényeg az, hogy az inaktív időszakban végig maradjon rajtunk.
Menedék
Amennyiben partra szállunk, és ott tartózkodásunk alatt megpihennénk, de lehetőleg nem a vizes fűben ülve, egy hordozható szélárnyék lesz a megváltónk. Eredetileg Skandináviában használták őket a sítúrázók, de kompakt voltuk miatt hamar elterjedtek az egyéb eszközzel kirándulók köreiben is. Egyszerűek, vékony anyaguk strapabíró és annyi hőt fog meg, hogy még szellőzőt is kellett rájuk szerelni. Ha sárgát veszünk, benne ülve és kifelé nézve még azt is bemesélhetjük magunknak, hogy odakint süt a Nap.
A teljes cikk további életmentő tippekkel ITT olvasható tovább.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Unsplash)
