Évek óta vita övezi az óraátállítást, ennek ellenére sincs megegyezés annak eltörléséről, és arról sem, hogy melyik időszámítás maradjon meg, a nyári vagy a téli. Sokan nem szeretik az őszi és a tavaszi váltást, mert bioritmusuk nehezen alkalmazkodik az új időszámításhoz.
Az óraátállítás negatív hatása visszatérő téma. Az átállításnak pszichés hatásai is vannak, bár ma már korántsem okoz annyi feszültséget az emberekben, mint korábban. A baon.hu-nak nyilatkozó Csernák Krisztina egészség-szakpszichológus szerint ma már sokkal gördülékenyebben zajlik az átállás és az átállítás folyamata is, mint korábban.
Az a hatás, amit a pszichére kifejt az óraátállítás, ma már nem ugyanaz, mint régen, és itt arra gondolok, hogy régebben az óraátállítás valóban manuálisan történt. Amikor jött a tavaszi vagy a téli óraátállítás, akkor tényleg vissza vagy előre kellett tekernünk az órát. Ehhez kapcsolódóan egy csomó feszültség, bizonytalanság, akár szorongás is adódhatott korábban az emberekben amiatt, hogy nehogy elfelejtsék az átállítást és hogy másnap például a programjaikra odaérjenek
– mondta a szakember, aki arról is beszélt, hogy az óraátállítással kapcsolatos szorongás, feszültség egyfajta transzgenerációs örökség, amit az őseinktől hozunk és a zsigereinkben érezhetünk. Az egészség-szakpszichológus azt is elmondta, mit lehet tenni az óraátállítás okozta pszichés problémák ellen és hogyan tehető könnyeddé az átállás az új időszámításra.
Az óraátállítás története messzire nyúlik vissza
A nyári időszámítás ötletének megalkotója Benjamin Franklin nevéhez köthető. Az amerikai diplomata és feltaláló 1784-ben, párizsi nagykövetként azt szerette volna elérni, hogy növeljék meg a napfényes órák számát és a társadalom ehhez igazítsa az életét.
A ma ismert óraátállításhoz hasonló tervről 1895-ben egy új-zélandi rovarszakértő, George Vernon Hudson értekezett először.
Javaslata az volt, hogy októberben két órát előre, márciusban pedig két órányit vissza állítsák az órát. Ez az elképzelés akkor nem valósult meg.
1905-ben újabb ötlet futott be: az angol William Willett azt javasolta, hogy április minden vasárnapján 20-20 perccel előre, szeptember négy vasárnapján pedig ugyanannyival vissza állítsák az órákat. Három évvel később, 1908-ban parlamenti előterjesztés is lett a javaslatból, de a képviselők, több tárgyalást követően, elvetették azt.
Fordulat 1916-ban
1916. április 30-án 23 órakor, elsőként Németországban és az Osztrák–Magyar Monarchia területén vezették be a nyári időszámítást. A cél akkor, az I. világháború idején, Németországban az energiatakarékosság volt. Nagy-Britannia egy hónappal később követte a berlini példát és csatlakozott az óraátállítás és az időszámítás-váltás rendszeréhez. Az Egyesült Államok 1918-ban vezette be a nyári időszámítást, amikor belépett a háborúba. Az akkori elnök, Thomas Wilson a háború után is megtartotta volna ezt az időszámítási rendszert, de jelentős ellenállásba ütközött.
War time
A második világháború idején az órákat néhány ország folyamatosan 1 órával előre állította. Az Egyesült Államok alkalmazta ezt a módszert, 1942. február 9. és 1945. szeptember 30. között. Ezt az időszakot „War Time”-nak hívták. Nagy-Britannia duplázott, nyáron 2 órával, télen pedig 1 órával állították előre az órákat.
Óraátállítás 2025: ez sem az utolsó
Az Európai Parlament 2018. február 8-i állásfoglalásában felszólította az Európai Bizottságot, hogy végezze el a jelenlegi nyári időszámításról szóló irányelv alapos értékelését, és szükség esetén terjesszen elő javaslatot annak felülvizsgálatára. A tagállamok egyelőre nem tudtak megegyezni arról, hogy melyik időszámítás maradjon. Az eltörlésre tett kezdeményezés megrekedt, noha felmérések is igazolják, hogy az uniós állampolgárok többsége eltörölné az óraátállítást.
Borítókép: Az óraátállítás okozta stressz sokak életét megnehezíti (Fotó: Getty Images)
