Évek óta vita övezi az óraátállítást, ennek ellenére sincs megegyezés annak eltörléséről, és arról sem, hogy melyik időszámítás maradjon meg, a nyári vagy a téli. Sokan nem szeretik az őszi és a tavaszi váltást, mert bioritmusuk nehezen alkalmazkodik az új időszámításhoz.
Az óraátállítás negatív hatása visszatérő téma. Az átállításnak pszichés hatásai is vannak, bár ma már korántsem okoz annyi feszültséget az emberekben, mint korábban. A baon.hu-nak nyilatkozó Csernák Krisztina egészség-szakpszichológus szerint ma már sokkal gördülékenyebben zajlik az átállás és az átállítás folyamata is, mint korábban.
Az a hatás, amit a pszichére kifejt az óraátállítás, ma már nem ugyanaz, mint régen, és itt arra gondolok, hogy régebben az óraátállítás valóban manuálisan történt. Amikor jött a tavaszi vagy a téli óraátállítás, akkor tényleg vissza vagy előre kellett tekernünk az órát. Ehhez kapcsolódóan egy csomó feszültség, bizonytalanság, akár szorongás is adódhatott korábban az emberekben amiatt, hogy nehogy elfelejtsék az átállítást és hogy másnap például a programjaikra odaérjenek
– mondta a szakember, aki arról is beszélt, hogy az óraátállítással kapcsolatos szorongás, feszültség egyfajta transzgenerációs örökség, amit az őseinktől hozunk és a zsigereinkben érezhetünk. Az egészség-szakpszichológus azt is elmondta, mit lehet tenni az óraátállítás okozta pszichés problémák ellen és hogyan tehető könnyeddé az átállás az új időszámításra.
Az óraátállítás története messzire nyúlik vissza
A nyári időszámítás ötletének megalkotója Benjamin Franklin nevéhez köthető. Az amerikai diplomata és feltaláló 1784-ben, párizsi nagykövetként azt szerette volna elérni, hogy növeljék meg a napfényes órák számát és a társadalom ehhez igazítsa az életét.
A ma ismert óraátállításhoz hasonló tervről 1895-ben egy új-zélandi rovarszakértő, George Vernon Hudson értekezett először.
Javaslata az volt, hogy októberben két órát előre, márciusban pedig két órányit vissza állítsák az órát. Ez az elképzelés akkor nem valósult meg.
