1905-ben újabb ötlet futott be: az angol William Willett azt javasolta, hogy április minden vasárnapján 20-20 perccel előre, szeptember négy vasárnapján pedig ugyanannyival vissza állítsák az órákat. Három évvel később, 1908-ban parlamenti előterjesztés is lett a javaslatból, de a képviselők, több tárgyalást követően, elvetették azt.
Fordulat 1916-ban
1916. április 30-án 23 órakor, elsőként Németországban és az Osztrák–Magyar Monarchia területén vezették be a nyári időszámítást. A cél akkor, az I. világháború idején, Németországban az energiatakarékosság volt. Nagy-Britannia egy hónappal később követte a berlini példát és csatlakozott az óraátállítás és az időszámítás-váltás rendszeréhez. Az Egyesült Államok 1918-ban vezette be a nyári időszámítást, amikor belépett a háborúba. Az akkori elnök, Thomas Wilson a háború után is megtartotta volna ezt az időszámítási rendszert, de jelentős ellenállásba ütközött.
War time
A második világháború idején az órákat néhány ország folyamatosan 1 órával előre állította. Az Egyesült Államok alkalmazta ezt a módszert, 1942. február 9. és 1945. szeptember 30. között. Ezt az időszakot „War Time”-nak hívták. Nagy-Britannia duplázott, nyáron 2 órával, télen pedig 1 órával állították előre az órákat.
Óraátállítás 2025: ez sem az utolsó
Az Európai Parlament 2018. február 8-i állásfoglalásában felszólította az Európai Bizottságot, hogy végezze el a jelenlegi nyári időszámításról szóló irányelv alapos értékelését, és szükség esetén terjesszen elő javaslatot annak felülvizsgálatára. A tagállamok egyelőre nem tudtak megegyezni arról, hogy melyik időszámítás maradjon. Az eltörlésre tett kezdeményezés megrekedt, noha felmérések is igazolják, hogy az uniós állampolgárok többsége eltörölné az óraátállítást.
Borítókép: Az óraátállítás okozta stressz sokak életét megnehezíti (Fotó: Getty Images)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!