Óraátállítás 2025: ez sem az utolsó

Az Európai Parlament 2018. február 8-i állásfoglalásában felszólította az Európai Bizottságot, hogy végezze el a jelenlegi nyári időszámításról szóló irányelv alapos értékelését, és szükség esetén terjesszen elő javaslatot annak felülvizsgálatára. A tagállamok egyelőre nem tudtak megegyezni arról, hogy melyik időszámítás maradjon. Az eltörlésre tett kezdeményezés megrekedt, noha felmérések is igazolják, hogy az uniós állampolgárok többsége eltörölné az óraátállítást.

2025. 03. 29. 18:22
Óraátállítás 2025: szombatról vasárnapra virradó éjjel 2-kor 3-ra kell állítani az órákat Fotó: Getty Images
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az EU 2018-ban javasolta a félévenkénti óraátállítás eltörlését, de a terv megrekedt. Így valószínűleg nem ez lesz az utolsó alkalom, amikor óraátállításra kerül sor, miközben felmérések szerint az uniós állampolgárok többsége unja és feleslegesnek tartja a nyári és a téli időszámításra való átállást – írta összefoglalójában az AFP.

Óraátállítás 2025
Óraátállítás 2025: kezdődik a nyári időszámítás Fotó: Getty Images/Moment RF/Catherine McQueen


Óraátállítás 2025: idén is fellángol a vita a két időszámítás szükségességéről

Az Európai Parlament 2018. február 8-i állásfoglalásában felszólította az Európai Bizottságot, hogy végezze el a jelenlegi nyári időszámításról szóló irányelv alapos értékelését, és szükség esetén terjesszen elő javaslatot annak felülvizsgálatára. A parlament idézte az emberi egészségre gyakorolt negatív hatásokat jelző tudományos tanulmányokat és a polgári kezdeményezések által megfogalmazott számos aggályt. A jogalkotási javaslatot az Európai Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottsága (TRAN) elé terjesztették, amely Marita Ulvskogot (S&D, Svédország) jelölte ki előadónak. Az előadó a TRAN bizottság 2019. január 21–22-i ülésén mutatta be jelentéstervezetét, amelynek során egy szakértői műhelytalálkozót is tartottak a szezonális időszámítás megszüntetésének lehetséges következményeiről és hatásairól.

Az Európai Bizottság 2018. július 4. és 2018. augusztus 16. között tartott nyilvános konzultációjára 4,6 millió válasz érkezett, köztük 4,5 millió magánszemélytől, amelyek 84 százaléka támogatta az évenkénti két óraátállítás megszüntetését, míg 16 százalék annak megtartására voksolt. 

Ciprus és Görögország volt az egyetlen olyan ország, ahol a jelenlegi rendszer megtartása mellett kis többség volt, míg Máltán közel egyenlően oszlanak meg a vélemények – olvasható az Európai Parlament oldalán, ahol a téma kapcsán a jogalkotási menetrendet és az óraátállítás eltörlésének kérdésében az elmúlt években történteket részletezik. 

A tagállamoknak kell először megegyezniük

Az uniós törvényhozási eljárás szerint az Európai Bizottság javaslatot tesz, amelyről az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak külön-külön kell szavazniuk, mielőtt az uniós országok tárgyalói és az európai parlamenti képviselők megállapodnának a végleges szövegről. Bár a bizottság 2020 januárjában a javaslatot felvette a 2020. évi bizottsági munkaprogram III. mellékletébe, amely a „függőben lévő kiemelt fontosságú javaslatokra” vonatkozik, a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő, valamint az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökével is kiegészülő Európai Tanácsban akkor nem történt további előrelépés az üggyel kapcsolatban.

A TRAN bizottság európai parlamenti képviselői 2021. március 26-án nyilatkozatot adtak ki, amelyben sürgették az Európai Tanácsot, hogy gyorsítsa fel az üggyel kapcsolatos munkáját.

Az ellenzők a reformot időpocsékolásnak tartják, és úgy vélik, ennél fontosabb dolgai vannak most az EU-nak. 

A bizottság azonban továbbra is reménykedik. Az Európai Bizottság szóvivője az AFP-nek azt mondta, hogy az elmúlt évek kudarcai ellenére sem tervezik a reform elvetését.

Ma még mindig úgy gondoljuk, hogy egy összehangolt megoldás megvalósítható lenne

– mondta Anna-Kaisa Itkonen bizottsági szóvivő, hozzátéve:

Bátorítjuk a megoldás megtalálására irányuló megújított megbeszéléseket, de úgy véljük, hogy a legjobb, ha a tagállamok egymás között döntenek.

Gitanas Nausėda elnök tanácsadója szerint Litvánia az Európai Unió Tanácsának 2027-es elnöksége során ismét felvetheti a kérdést.


Óraátállítás: a téma, amelyben az EU és az Egyesült Államok egyetértésre juthat

Kutatások szerint az őszi és tavaszi óraátállítás negatívan hat a gazdaságra és az emberek egészségére, ezért egyre többen követelik a rendszer megszüntetését Európában és azon túl is.

Újraválasztása után Donald Trump azt mondta, hogy meg akar szabadulni a nyári időszámítástól, mivel az „kényelmetlen” és „nagyon költséges". Az Egyesült Államok elnöke március elején is beszélt az óraátállításról, akkor azt mondta, 50-50 százalékos az átállítást támogatók és az ellenzők aránya.

Trump szövetségese, a techmilliárdos Elon Musk is beszállt a vitába, amikor ebben a hónapban megkérdezte követőit, hogy melyik időszámítást tartanák meg.

Ha az EU és az Egyesült Államok valaha is megszünteti az óraátállítást a jelenlegi rendszerben, nem lesznek egyedül. Az elmúlt évtizedben Azerbajdzsán, Irán, Oroszország, Szíria, Törökország és Uruguay is megszüntette a nyári időszámítást a Pew Research Center szerint. Néhányan azonban megbánták. Egyiptom 2014-ben megszüntette az óraátállítást, majd kilenc évvel később újra bevezette azt az energiatakarékosság jegyében. 
 

Alternatív ötletek is vannak

Nyugat-Európában, ahol az óramutatók jelentősen előrébb járnak a napidőhöz képest, különösen nyáron, a késői napfelkelte és napnyugta jelentősen befolyásolja a napi rutint az olyan országokban, mint Spanyolország. Ezért az Egészséges Társadalom Időhasználati Kezdeményezés az Egészséges Társadalomért radikális változást javasol, négy, a meridiánokon alapuló időzónával. Az Egyesült Királyság, Franciaország, Spanyolország és a Benelux államok ugyanabba a nyugat-európai időzónába tartoznának, amely megfelel a jelenlegi greenwichi középidőnek. Írország és Portugália az Azori-szigeteki időzónás Izlanddal egy órával lemaradva, míg egész Közép-Európa és Görögország egy órával előrébb, Kelet-Európa, beleértve a balti országokat is, pedig két órával előrébb lenne.

Az új terv azonban új problémákat vetne fel. Írország és Észak-Írország például eltérő időszámítással rendelkezne, ami valószínűleg újabb politikai nézetkülönbségeket okozna.

 

Az első világháború idején vezették be először

Az órák tavaszi előreállításának gyakorlata az első világháború idején kezdődött Németországban, majd elterjedt egész Európában. Akkoriban energetikai megfontolások miatt vezették be az óraátállítást, azért, hogy ily módon megnöveljék a napsütéses órák számát és csökkentsék az áramfogyasztást. A szokás a II. világháborúban tért vissza, majd az 1970-es évek olajválságának idején ismét az energiatakarékosság érdekében visszahozták, és végül megmaradt.
Borítókép: Óraátállítás 2025: szombatról vasárnapra virradó éjjel 2-kor 3-ra kell állítani az órákat (Fotó: Getty Images )

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.