A jegybank elnöke hozzátette: abban reménykedik, ha a növekedési kilátások az eddigieknél rosszabbak lesznek, a kormány kész lesz pótlólagos intézkedéseket hozni – amint azt deklarálta is –, hogy a hiány a tervezettet ne haladja meg.
Az inflációs kockázatokra és a romló kockázati megítélésre tekintettel döntött a monetáris tanács az alapkamat 50 bázispontos emeléséről. Amennyiben a kockázati megítélés és az inflációs kilátások tartósan kedvezőtlenek maradnak, a következő hónapokban további kamatemelésekre kerülhet sor – közölte a kamatdöntő ülés után kiadott közleményében az MNB.
Az elmúlt hónapban folytatódott a forint gyengülése és a hazai pénzügyi eszközök felárainak emelkedése. A kockázati prémium emelkedésében szerepet játszott a végtörlesztési programnak a hazai bankok tőkehelyzetére gyakorolt kedvezőtlen hatása és a fiskális fenntarthatósággal kapcsolatos piaci aggodalmak is.
A közlemény szerint a kormány bejelentése a Nemzetközi Valutaalappal történő kapcsolatfelvételről átmenetileg javította a piaci hangulatot, amely azonban ismét romlott, miután a Moody’s lerontotta a magyar államadósság minősítését. Ebben a helyzetben a monetáris tanács fontosnak tartja, hogy minél előbb megállapodás szülessen a kormány és a nemzetközi szervezetek, valamint a kormány és a Magyar Bankszövetség között.
A monetáris politika a kiszámíthatóság fenntartásával, az árak és a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosításával tud hozzájárulni a gazdasági kilábaláshoz, a befektetéseket és munkahelyteremtést ösztönző gazdasági környezet megteremtéséhez. Az árfolyam elmúlt időszakban megfigyelt gyengülése rontja az inflációs kilátásokat, és a gazdasági szereplők alkalmazkodási kényszerét is erősíti.
