A monetáris tanács 50 bázisponttal 6,50 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén. A piac számított a kamatemelésre, az elemzők többsége 50 bázispontos szigorítást várt, de volt olyan is, aki 200 bázispontos emelésre számított. A múlt héten még a megkérdezettek többsége a kamat tartását prognosztizálta, pénteken azonban Moody's megvonta Magyarországtól a befektetési ajánlású adósbesorolást, amivel jelentősen erősödtek a kamatemelési várakozások.
Egyhangúlag fogadták el
Sok lehetőséget megtárgyalt keddi kamatdöntő ülésén a monetáris tanács, de csak egyetlen ajánlattal foglalkozott és azt – az 50 bázispontos emelést – egyhangúlag fogadták el – jelentette be Simor András, jegybankelnök a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón kedden. Megjegyezte, hogy az elmúlt időszakban alapvetően a forintgyengülés miatt romlottak az inflációs kilátások.
A 6 százalékos alapkamat január 25-e óta volt érvényben. Utoljára 2009 november 24. és december 21. között volt 6,50 százalékos a kamat.
Kicsit gyengült a forint
A jegybank kamatemelését követően a forint árfolyama csekély mértékben gyengült. Az eurót 15 perccel a bejelentést követően 309,07 forinton jegyezték a bejelentést megelőző 308,42 forint után. A svájci frank jegyzése 251,64 forint lett 251,10 forint után, a dollárt 231,78 forinton jegyzik 231,09 forint után.
Simor és az MNB szerint is lehetséges a további kamatemelés
Simor András további kamatemelést is kilátásba helyezett abban az esetben, ha tovább romlanak az inflációs kilátások, illetve Magyarország kockázati megítélése.
A jegybankelnök a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta: Magyarországnak érdeke a lehető legkedvezőbb megállapodás megkötése az IMF-fel, a jegybank részese lesz ezeknek a tárgyalásoknak.
Kifejtette azt is, szeptemberi előrejelzésükhöz képest romlott a következő két év növekedési kilátása, és úgy látják, a munkanélküliség 10 százalék felett lesz.
Simor András a növekedési kilátások romlását nem kívánta számszerűsíteni, a 2012-es költségvetés tarthatóságáról pedig kijelentette: azt látja, hogy a kormány rendkívül elkötelezett a kitűzött hiánycél tartásában.
A jegybank elnöke hozzátette: abban reménykedik, ha a növekedési kilátások az eddigieknél rosszabbak lesznek, a kormány kész lesz pótlólagos intézkedéseket hozni – amint azt deklarálta is –, hogy a hiány a tervezettet ne haladja meg.
Az inflációs kockázatokra és a romló kockázati megítélésre tekintettel döntött a monetáris tanács az alapkamat 50 bázispontos emeléséről. Amennyiben a kockázati megítélés és az inflációs kilátások tartósan kedvezőtlenek maradnak, a következő hónapokban további kamatemelésekre kerülhet sor – közölte a kamatdöntő ülés után kiadott közleményében az MNB.
Az elmúlt hónapban folytatódott a forint gyengülése és a hazai pénzügyi eszközök felárainak emelkedése. A kockázati prémium emelkedésében szerepet játszott a végtörlesztési programnak a hazai bankok tőkehelyzetére gyakorolt kedvezőtlen hatása és a fiskális fenntarthatósággal kapcsolatos piaci aggodalmak is.
A közlemény szerint a kormány bejelentése a Nemzetközi Valutaalappal történő kapcsolatfelvételről átmenetileg javította a piaci hangulatot, amely azonban ismét romlott, miután a Moody’s lerontotta a magyar államadósság minősítését. Ebben a helyzetben a monetáris tanács fontosnak tartja, hogy minél előbb megállapodás szülessen a kormány és a nemzetközi szervezetek, valamint a kormány és a Magyar Bankszövetség között.
A monetáris politika a kiszámíthatóság fenntartásával, az árak és a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosításával tud hozzájárulni a gazdasági kilábaláshoz, a befektetéseket és munkahelyteremtést ösztönző gazdasági környezet megteremtéséhez. Az árfolyam elmúlt időszakban megfigyelt gyengülése rontja az inflációs kilátásokat, és a gazdasági szereplők alkalmazkodási kényszerét is erősíti.
