Vegyes érzelmek közepette ülhetnek asztalhoz az euróövezet pénzügyminiszterei. Korábban mindent elkövettek az Európai Unió vezető hatalmai annak érdekében, hogy megmentsék az eurót, valamint a teljes – 17 tagú – euróövezetet. Ennek érdekében tartják a mai napig „lélegeztetőgépen” Görögországot is. Azonban úgy fest, puhulni látszik az elhatározottság. A Welt am Sonntag című vasárnapi újság arról számolt be, hogy Angela Merkel német kancellár, valamint Nicolas Sarkozy francia elnök már meg is állapodott egy szűkebb értelemben vett euróövezetről.
Sokat várnak a tanácskozástól
Tehát komoly a nyomás az értekezleten részt vevő pénzügyminisztereken. Ezt fokozta a Fehér Ház szóvivője, Jay Carney is, aki az Egyesült Államok elnökének, Barack Obamának üzenetét közvetítette az EU vezetői felé. „Európának határozott intézkedésekre van szüksége, hogy kezelje ezt a problémát” – közölte a szóvivő, s hozzátette, hogy Európának „minden képessége megvan ehhez”.
A lengyel külügyminiszter némiképp elragadtatta magát Berlinben, mikor arról beszélt hétfőn, hogy Németországnak nagyobb vezetőszerepet kell vállalnia a válságkezelésben. „Önök teljes mértékben tudják, hogy senki más nem képes ezt megoldani” – mondta Radoslaw Sikorski.
„Valószínűleg én leszek az első lengyel külügyminiszter a történelemben, aki azt mondja: kevésbé tartok attól, hogy Németország ereje gyenge, mintsem félni kezdjek Németország inaktivitásától. Önök Európa nélkülözhetetlen nemzetévé váltak” – tette hozzá a lengyel külügyminiszter.
A kedd esti értekezlet fő témája – mely a hagyományoknak megfelelően megelőzi valamennyi európai uniós tagország pénzügyminiszterének szerdai találkozóját – várhatóan a valutaövezetet sújtó adósságválság lesz. Feltehetően döntenek arról, hogy Görögország hozzájut-e a számára megállapított hitelcsomag szeptember vége óta visszatartott nyolcmilliárd eurós részletéhez. A görög kormánynak szüksége van erre az összegre, ugyanis – ismét – félő, hogy fizetésképtelenné válik a déli állam.
A pénzügyminiszterek áttekintik a valutaunió más országaiban történt fejleményeket is, s tovább dolgoznak az euróövezeti stabilitási mechanizmus (EFSF) reformján, amelynek célja, hogy szükség esetén a jelenleginél jóval nagyobb mentőkeret álljon rendelkezésre a nehéz helyzetbe került tagországok támogatásához. Az EFSF jelenlegi névleges kapacitása 440 milliárd euró.
Eurókötvényekről döntés szerdán
Az euróövezet pénzügyminisztereinek tanácskozását követően szerdán valamennyi európai uniós tagország pénzügyminiszterei is asztalhoz ülnek. A szerdai értekezleten tárgyalják meg a következő év főbb közös gazdasági célkitűzéseit tartalmazó európai bizottsági jelentést – az úgynevezett éves növekedési programot –, valamint az euróövezeti országok pénzügyeinek központi felügyeletét tovább szigorítani szándékozó javaslatcsomagot, benne a közös, úgynevezett eurókötvények esetleges kibocsátásának kérdésével.
Rekordszinten az olasz kötvényhozamok
Az olasz államkötvények hozama a kedden tartott árverésen újabb rekordokat döntött, miután a piacok továbbra is nyomás alatt tartják a harmadik legnagyobb euróövezeti ország gazdaságát, hogy mielőbb kezdjen bele a reformokba. Olaszország 7,499 milliárd euró értékben bocsátott ki három különböző lejáratú kötvényt kedden. A hároméves olasz államkötvény hozama 7,89 százalékra ugrott az októberi 4,93 százalék után, míg a tízéves lejáratú kötvények hozamai 7,56 százalék lett az októberi 6,06 százalékot követően. A hároméves kötvényekre másfélszeres, míg a tízévesekre 1,34-szeres túljegyzés volt.
„Abból a szempontból, hogy mennyi papír kelt el, s milyen értékben, jónak mondható az aukció. Ugyanakkor az egyre csak növekvő hozamok további is aggodalmakra adnak okot” – mondta Peter Chatwell, a Credit Agricole stratégája. A szakértő hozzátette, hogy „egy ideális világban ezeknek a hozamoknak arra kellene sarkallnia az EcoFint (EU pénzügyminiszterei) és az Eurogroupot (euróövezeti országok pénzügyminiszterei), hogy sürgősen beavatkozzanak, de ez a világ messze van az ideálistól”.
