A hazai K+F helyzetével kapcsolatos csütörtöki hír volt, hogy a Sanofi/Chinoin gyógyszergyár kutatási részlegén is leépítések várhatóak. Rózsa Iván, a cég kommunikációs igazgatója kiemelte, hogy a jelenlegi döntés globális szintű, több országot érintő átszervezés, amelynek hazánk csak az egyik eleme.
Idén tavasszal a kormányzat 2020-ra vállalta az 1,8 százalékos GDP arányos k+f ráfordítás elérését, amely gyakorlatilag – a GDP növekedését feltételezve – a jelenlegi, évek óta 1 százalék körüli szinten mozgó hazai GDP-arányos k+f ráfordítás megduplázódását tűzte ki célul. Ezen terv szerint a GDP-arányos k+f ráfordítás növekedésében jelentős szerep jutna a vállalati k+f ráfordítások növelésének is.
Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. kutatás-fejlesztési és állami támogatások üzletágának igazgatója elmondta, az eddig ismertté vált, 2012-re tervezett módosítások tükrében egyelőre nem egyértelmű, hogy a k+f adókedvezmények rendszerének átalakítása rövid távon támogatni fogja-e ezeket a célkitűzéseket. A tervezett módosítások szerint eltűnik ugyanis a k+f adókedvezmények egy része: a k+f tevékenység közvetlen költsége 2012-től nem csökkenti az innovációs járulékot, továbbá a k+f tevékenység bérköltsége és a szoftverfejlesztők alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség tíz százaléka nem vehető majd figyelembe társasági adókedvezményként – tette hozzá.
Alibi megbízások is voltak
Mindezek kapcsán Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára korábban az MNO-nak elmondta, hogy 2012-ben a vállalkozások továbbra is leírhatják kutatás-fejlesztésre fordított kiadásaikat a társaságiadó-alapból, ugyanakkor – és ez változás a mai állapothoz képest – az innovációs járulék leírási lehetősége megszűnik. Jelenleg azok a közép- és nagyvállalatok, amelyek nem végeznek kutatás-fejlesztési tevékenységet, éves szinten mintegy 22 milliárd forintnyi innovációs járulékot fizetnek be az államkasszába.
Köztudott azonban – hangsúlyozta Cséfalvay –, hogy az innovációs járulék leírásánál nagyon sok visszásság merül fel. Sok vállalat csak azért bíz meg valójában értéktelen kutatás-fejlesztési feladattal külső intézményeket, hogy mentesüljön a járulék fizetése alól. Becslések szerint a közel húszmilliárd forintnyi innovációsjárulék-leírásból mintegy 7-10 milliárd forintnyi ilyen alibi megbízásokat takar – tette hozzá.
Az államtitkár szólt arról is, hogy az Innovációs Alap 2012-ben megnyíló új pályázataiból pedig a valóban kutatás-fejlesztéssel és innovációval foglalkozó vállalatok és intézmények juthatnak támogatáshoz.
Jobb lehet a tervezhetőség
A tervezett módosítások között vannak ugyanakkor egyértelműen pozitív irányba mutató változtatások is – fogalmazott Márkus. Az eddig különböző törvényekben megtalálható k+f definíciókat az adótörvény-módosítások egyetlen törvényben, a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló (2004. évi CXXXIV.) törvényben vonják össze – fogalmazott az igazgató.
Szerinte pozitív irányba hathat, hogy a nehezen megítélhető tevékenységek k+f jellegének meghatározására a törvényjavaslat egy olyan „hivatalos” minősítési rendszert vezetne be, amelynek megállapításai az adóhatóságot is köthetik, nagyobb kiszámíthatóságot és jobb tervezhetőséget nyújtva ezzel a cégeknek.
Fontos továbbá, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítését is igénylő feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén a cégeknek csatolniuk kell majd a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóság előzetes minősítést tartalmazó határozatának másolati példányát.
