A könyvelők is tudnak a trükközésről

A vállalkozások által elszámolt költségek közel ötöde esetében megkérdőjelezhető, hogy a vállalkozás érdekében merült-e fel; az ilyen kérdéses számlák többsége esetében a könyvelőt is bevonják a fiktív „elszámolási ügyletekbe” a Könyvelőiroda-vezetők Klubja és a Penta Unió Zrt. felmérése szerint.

A 2011 végén készült, 1050 regisztrált mérlegképes könyvelő válaszait tartalmazó anonim felmérés eredményei rámutatnak: a vállalkozások által elszámolt költségek 18 százaléka vélhetően nem a vállalkozás érdekében merül fel, azaz jogszabályellenesen csökkenti az adóalapot. Ugyanakkor a megkérdezett könyvelők a számlák 14 százaléka esetében konkrét tudomással bírnak azok fiktív jellegéről.

„Nagyon fontos kérdésről van szó. A könyvelőnek ezekre az esetekre előre fel kell készülnie, mégpedig írásos formában. A szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a könyvelt cég gazdasági döntéseinek meghozataláért, illetve azok tartalmáért a könyvelő nem vállal felelősséget. Továbbá, ha pénzmosás gyanújára utaló jeleket is észlel, akkor a könyvelő köteles bejelentést tenni„ – mutat rá a közleményben Sallai Csilla, a Könyvelőiroda-vezetők Klubjának vezetője.

„Fiktív számlák befogadása a vállalkozás részéről adócsalásnak minősül, illetve okirat-hamisításnak. Amennyiben a kiállított számlák nagy összegűek és fiktívek, akkor már számlagyárról is beszélhetünk” – figyelmeztet a közleményben Gál István László PhD, a PTE Büntetőjogi Tanszékének adjunktusa. „A pénzmosásgyanús, szokatlan körülményeket pedig a könyvelőknek jogszabályi kötelezettsége jelenteni a NAV felé. Ezzel sokan a mai napig nincsenek tisztában. Immár négy éve jogszabály írja elő, hogy pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos továbbképzésen kell részt venni a könyvelőirodák, adótanácsadó irodák és a könyvvizsgáló irodák dolgozóinak is. Nem érdemes kockáztatni, hiszen ilyen képzés már online módon is elérhető” – teszi hozzá.

A jogszabályi bejelentési kötelezettség várhatóan két-három éven belül kibővül, nemcsak a pénzmosásgyanús, hanem az adócsalásgyanús (fiktív számlák elszámolása) esetében is kötelezettséget írhat majd elő a szabályozás a pénzügyi-számviteli szakma számára – hívja fel a figyelmet a közlemény.