Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfő hétfőn figyelmeztette Görögországot, hogy nem kap újabb mentőcsomagot addig, amíg nem tud megállapodni a hitelező bankokkal az adósság átütemezéséről az államcsőd elkerülése érdekében. Franciaországnak és Németországnak komoly érdeke, hogy megszülessen a megállapodás, elvégre a két ország bankjai jelentős mértékű görög állampapír-állományt halmoztak fel az elmúlt években.
„Merkozy” a berlini megbeszélés után kiemelte, hogy a privát szektor államkötvény-tulajdonosainak osztoznia kell a görög adósságteher csökkentésében Európával és a Nemzetközi Valutaalappal. Merkel elmondta, hogy nem biztos, hogy Görögország hozzájuthat a nemzetközi hitel következő részletéhez. Ehhez Athénnak eredményeket kell felmutatnia.
A német kancellár szerint a görög állampapírokkal rendelkező magánbefektetőknek és a görög vezetésnek egyaránt törekedniük kell a megállapodásra. „A mi nézőpontunkból a második görög mentőcsomagot, beleértve ennek szerkezetátalakítását, minél előbb rendbe kell rakni. Ellenkező esetben nem lesz lehetséges a következő hitelrészlet kifizetése” – tette hozzá Merkel. Egy görög kormányzati tisztviselő szerint az államcsőd elkerülése érdekében jól haladnak a tárgyalások a magánszektorral, de megegyezés egyelőre még nem született.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011. II. n. é.
239,3
263,13
299,53
329,35
339,98
Forrás: Eurostat
Lukasz Papademosz, görög miniszterelnök a múlt héten arról beszélt, hogy ha nem születik megállapodás a trojkával a további finanszírozásról, akkor Görögország március végén csődbe mehet.
Merkel mindenképpen azt szeretné, hogy az adósságproblémákkal küzdő déli állam maradjon az euróövezetben. A német kancellár szerint a magánszektor adósságleírása „szükséges, de nem elégséges ahhoz, hogy Görögország visszatérjen egy elfogadható útra”. Mint azt korábban megírtuk, Athén a magánbefektetők által birtokolt kötvényállomány névértékének 50 százalékát írnák le készpénzért és újabb kötvényekért cserébe. A görög döntéshozók reményei szerint így százmilliárd euróval csökkenne az államadósság és GDP-arányosan 2020-ra 120 százalékra mérséklődne.
„Görögország kaphat egy újabb esélyt, de továbbra is speciális eset marad” – mondta Merkel. A kancellár hozzátette, hogy ehhez további gazdasági reformintézkedésekre lesz szükség. Atanasziosz Orfanidesz, az Európai Központi Bank kormányzótanácsának tagja a pénteki Financial Timesban azt írta, hogy ha elvetik azt az ötletet, mely szerint a veszteségeket a magánszektorra tolná Görögország, úgy ez „segíthet visszaállítani a bizalmat” az eurózónában. Ezzel csökkenhetne az adósságállományok finanszírozásának költségei a valutaövezet egészében. Sokak szerint az adósságleírás veszélye miatt ugrottak meg más dél-európai országok államkötvényeinek kamatai is.
Ezt mind tudják a görög politikusok is, ezért nem kapkodnak, s igyekeznek számukra minél megfelelőbb megállapodást kisajtolni a magánszektorral. Ugyanis korábban már elemzők is arra jutottak, hogy egy esetleges görög államcsőd sokkal többe kerülne az uniónak, mint az, hogy eurómilliárdokkal „életben tartják” a déli államot. Viszont amíg ezekre a mentőcsomagokra rá van szorulva Athén, addig az uniós vezetők akarata fog érvényesülni Görögországban.
