Dicsérik a Szép-kártyát

A Széchényi-pihenőkártya (Szép-kártya) használatának a korábbi papíralapú utalványokkal szemben több előnye is van.

A Szép-kártya előnye, hogy a kártya kibocsátása és használata miatt a munkáltatónak és a munkavállalónak díjat és egyéb költséget semmilyen jogcímen nem lehet felszámítani, ezeket a kártyát kibocsátó pénzintézet, illetve a szolgáltató viseli. Az elfogadóhelyeknek felszámított jutalék mértéke legfeljebb a fizetési forgalom 1,5 százaléka lehet, és a jutalékbevételt a kibocsátónak a Szép-rendszer működtetésére és marketingjére kell fordítania. A 1,5 százalék közel áll a bankkártya-elfogadói jutalék átlagos értékéhez.

A korábbi rendszerben az elfogadóhelynek az üdülési csekkért például 6 százalékos ügyleti jutalékot és évente 21 000 forint előre fizetendő partnerkapcsolati díjat kellett fizetni a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft.-nek. A Szép-kártya részben az étkezési utalványok kiváltására is szolgál, amelyeket szintén jelentős mértékű, átlagosan 5 százalékos szolgáltatási díjjal működtettek a korábbi szolgáltatók.

Míg a munkáltatói megtakarítások az üdülési csekkeknél az utalványforgalom 1,5–8 százaléka közé tehetők, a 2010-es, 46 milliárd forint értékben kibocsátott csekkértékre vetítve a Szép-kártya révén elérhető megtakarítás 1–3 milliárd forintra rúghat. Az éves szinten 70–130 milliárd forgalmúra becsült étkezési utalványokhoz képest 5,5–6 milliárd forint lehet a munkáltatóknál jelentkező megtakarítás.

A Szép-konstrukcióból fakadó közvetlen megtakarítást, ide számítva már a szálláshelyeket, a vendéglátást és a rekreációs szolgáltatást is, a tanulmány a 2010. évi forgalomra vetítve összességében 12–15 milliárd forintra teszi.

A makrogazdasági hatásokról a tanulmány egyebek mellett leírja, hogy a munkáltatóknál, munkavállalóknál és szolgáltatóknál jelentkező közvetlen haszon mellett további, makrogazdasági szinten jelentkező kedvező hatásai is vannak a kártyának: feltehetően a szolgáltatók a költségmegtakarítás egy részét a kapacitás bővítésére, új munkahelyek teremtésére, illetve az alkalmazottak jövedelmének növelésére használják fel, más részét pedig marketingtevékenységre fordítják.

Az átállásnak azonban a tanulmány szerint vannak kockázatai is, például a munkavállalók jelentős része még idegenkedik a kártyahasználattól, az elfogadóhelyek jelentős hányadánál pedig nincs terminál. Kockázatot jelenthet az is, hogy Szép-kártya kibocsátására bejelentkezett bankok rövid időn belül nem képesek teljes mértékben átvenni a korábbi utalványforgalmazók szerepét. Az új kapcsolatrendszer kiépítése időt vesz igénybe, különösen az étkezési utalványokban érintett nagyszámú beváltóhely esetében.