A Barclays Capital által a cég 648 intézményi befektetési ügyfelének bevonásával elvégzett vizsgálat kimutatta, hogy a részvénypiacokon aktív befektetők várakozásai kirívó mértékben javultak az elmúlt három hónapban: az előző, decemberi körkérdésre még 25 százalékuk válaszolt úgy, hogy az idei év végéig a globális tőzsdei részvényárfolyamok 5 százalékos, vagy ennél nagyobb mértékű átlagos emelkedésére számít, az új felmérés szerint azonban jelenleg már 71 százalékuk valószínűsít ilyen mértékű részvényárfolyam-erősödést 2012 egészére.
A felmérésbe bevont globális intézményi befektetői kör várakozásai az Egyesült Államokkal kapcsolatban a legderűlátóbbak. A Barclays Capital grafikus kimutatása szerint arra a kérdésre, hogy mely térség fogja a legnagyobb valószínűséggel túlteljesíteni az összes többit a részvényárfolyamok emelkedését tekintve a következő negyedévben, a válaszadók relatív többsége – több mint 40 százaléka – az Egyesült Államokat nevezte meg.
A második legnépszerűbb választási lehetőség a felzárkózó ázsiai térség volt csaknem 30 százalékkal.
A Közép- és Kelet-Európát is magában foglaló felzárkózó régió (CEEMEA) várható tőzsdei teljesítményével kapcsolatban azonban a Barclays Capital befektetési ügyfelei nem túl optimisták: a válaszadók 5 százaléka számít arra, hogy ez a térség túlteljesítő lesz a részvényárfolyamok szempontjából. (A CEEMEA-térség az általánosan használt befektetői meghatározás szerint Közép- és Kelet-Európán kívül Dél-Afrikát és Izraelt jelenti).
A Barclays Capital hétfőn Londonban ismertetett negyedéves felmérése szerint jelentősen csökkent a globális intézményi befektetői körön belül azoknak a befektetési cégeknek az aránya, amelyek szerint „legalább egy tagország” még az idén elhagyja az euróövezetet. A ház kimutatta, hogy befektetési ügyfelei közül jelenleg 38 százalék valószínűsít egy ilyen fejleményt az előző, decemberi körkérdésben kimutatott csaknem 50 százalék helyett.
A Barclays Capital a mostani felméréshez fűzött hétfői elemzésében a decemberi vizsgálat „talán legmegdöbbentőbb” elemének nevezte az euróövezet részleges idei felbomlását váró befektetési intézmények akkori csaknem feles arányát, a ház szakelemzői szerint azonban a mostani 38 százalékos arány is „kellemetlenül magas”, tekintettel arra, hogy egy ilyen fejlemény milyen jelentős következményekkel járhat.
Ráadásul az új, idei első negyedéves felmérésbe bevont intézményi befektetők kétharmada azzal is számol, hogy Görögország után újabb perifériális eurótagállam kényszerül államadósságának átrendezésére a következő tizenkét hónapban. Az ezt valószínűsítők közül a legtöbben arra számítanak, hogy az adósságátstrukturálásra szoruló következő valutauniós tagállam Portugália vagy Írország lesz, de egy jelentős – 10 százaléknyi – kisebbség szerint Spanyolország vagy Olaszország is hasonló lépésre kényszerülhet az idén.
Az euróövezet összeomlásának esélye mindazonáltal más nagy londoni házak megítélése szerint is csökkent az utóbbi negyedévben.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja – márciusra szóló havi globális prognózisában közölte, hogy az eddigi 40 százalék helyett most 30 százalékra taksálja az euróövezet szétesésének valószínűségét.
A ház szerint elsősorban annak nyomán csökkent a valutaunió összeomlásának veszélye, hogy az eurójegybank (EKB) több százmilliárd eurónyi friss likviditást juttatott a tagállamok bankrendszereibe, és emiatt enyhült a piaci feszültség.
Az EIU londoni szakelemzői az új globális prognózisban annak a véleményüknek adtak hangot, hogy Görögország törlesztésképtelenné válásának kockázata az adósságátrendezés ellenére változatlanul fennáll, de a cég szerint ez a kockázat „kezelhető”.
