Az erről szóló nyilatkozatot Hutiray Gyula főpolgármester-helyettes mellett XVIII. és X. kerületi, valamint Pest megyei polgármesterek és képviselők írták alá.
A politikusok egyetértenek abban, hogy a budapesti repülőtér milliárdos nagyságrendű adóbevételeket biztosít az állam és a helyi önkormányzatok részére. Emellett a Budapest Airport közvetve több mint tízezer, azon belül közel ötezer térségbeli család megélhetését biztosítja.
Mint beszámoltunk róla, a konzultáció hiányát és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport „ésszerűtlen” megszorításait kifogásolják a szakszervezetek az egyes terminál bezárásával kapcsolatban, a Budapest Airport viszont a nyilatkozatháború helyett érdemi tárgyalásokat szeretne az érdekképviseletekkel.
A Malév csődje miatt így több ezer munkahely, valamint több száz – részben helyi – vállalkozás működése vált bizonytalanná, ami jelentős szociális és gazdasági problémákat okozhat a repülőtérrel szomszédos települések számára.
Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója a közleményben hangsúlyozza: a Budapest Airport tulajdonosai és finanszírozó bankjai továbbra is elkötelezettek a repülőtér mellett, azonban egyértelmű jelzéseket és segítséget várnak a kormányzat és az érintett önkormányzatok részéről.
A megbeszélés témája volt a repülőtérhez kötődő infrastruktúra fejlesztésének kérdése is, amely szintén az érintett önkormányzatok és a repülőtér közös érdeke. A szükséges beruházásokról és ütemezésükről szakértői szintű egyeztetéseket folytattak, ennek eredményeként hamarosan megkezdődhet a közös érdekérvényesítés a fejlesztések – elsősorban a repülőtérre vezető gyorsforgalmi út bővítése és felújítása – érdekében.
A Budapest Airport múlt héten szerdán jelentette be, hogy ideiglenesen bezárja az 1-es terminált és elhalasztja a Cargo City elnevezésű légiáru-kicserélő központ megépítését is. A döntést azt követően hozta meg a cég, hogy a Malév február 3-ai leállása miatt felülvizsgálták és módosították a 2012. évi üzleti tervet.
Kell egy nemzeti légitársaság
Megírtuk, hogy Budapest rendezhette meg a 35. Utazáskiállítást. Az egyik ottani konferencián elhangzott: bizonytalanok a magyarországi légi forgalom kilátásai, és ezzel összefüggésben a turizmusé is, a kilábaláshoz új légitársaság kellene, miközben az utazási irodáknak a vártnál több költséget kell lenyelniük a Malév csődje miatt.
Korábbi cikkünkben foglalkoztunk a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt., valamint a Központi Statisztikai Hivatal jelentéseivel. Előbbi szerint a Malév teljes leállása a magyar gazdaság fizetési mérlegében azonnali romlást okoz. A KSH jelentése arról szólt, hogy továbbra is lassuló ütemben gyarapodott az utasforgalom 2011 negyedik negyedévében, a több napra érkezők száma 6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a forintban számított turisztikai fogyasztás értéke pedig jóval magasabb volt, mint egy éve.
A távirati iroda közlése szerint a Transzaero orosz légitársaság szeretné lízingelni a Malév által korábban használt repülőgépeket. Az utolsó Malév-gép egyébként február 23-án hagyta el a budapesti repülőteret. A HA-LQC lajstromjelű Bombardier Q400-as az elemelkedés után megtett egy iskolakört, és kis magasságon áthúzott az eddigi bázisául szolgáló repülőtér fölött, majd Szlovákia felé elhagyta az ország légterét. A repülőt a norvégiai Torp-Sandefjordba repülte Leposa Attila és Leposa Edina, apa és lánya.
