A németek nem akarják Európa adósságát cipelni

Németország az euróövezeti közös kötvény gondolata mellett a közös kibocsátású kincstárjegy koncepcióját is elutasítja.

KG
2012. 06. 18. 15:06
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Guido Westerwelle német külügyminiszter hétfőn elmondta: a berlini vezetés továbbra sem támogatja, hogy a tizenhetek közösen vállaljanak garanciát a külön-külön felhalmozott tartozásra. Németország elutasítja az adósság szétterítésének „közvetlen” formáit és a „hátsó kapun becsempészett” válfajait is, mert „nem tudja, nem akarja és nem is fogja egész Európa adósságát cipelni”.

Az uniós csúcsra elkészül a javaslat

A Der Spiegel című német hírmagazin hétfői keltezésű számában arról írt, hogy az Európai Unió (EU) és az Európai Központi Bank (EKB) a közös euróövezeti kötvény egy „könnyített” tervén dolgozik, remélve, hogy ez a korlátozott változat elfogadható lesz Németország számára. A lap szerint korlátozott értékben, rövid lejáratra bocsátanának ki közös kincstárjegyeket, amelyek bevételéből bármelyik euróövezeti ország felhasználhatna pénzt saját finanszírozására, de csak hazai összterméke (GDP) bizonyos százalékáig. A szabálysértőket a következő évben kizárnák a forgalomból.


A lap értesülése szerint az Európai Tanács elnöke, az Európai Bizottság elnöke, az eurócsoport elnöke és az EKB elnöke még ebben a hónapban az EU következő csúcsértekezlete elé terjeszti a javaslatot. A német kormány eddigi álláspontja az, hogy a közös euróövezeti kötvény kiadása nem a kezdete, hanem csak a vége lehet egy folyamatnak, nevezetesen a költségvetési unió megteremtésének.

Euróövezeti államkötvény

A közös kötvény koncepciójának lényege, hogy az euróövezeti tagországok közösen bocsátanának ki „államkötvényt”, amely a tagországok állampapírjainak helyébe lépne. Az elképzelés pártolói szerint a válsággal küzdő országok így visszatérhetnek a tőkepiacra, államháztartásuk finanszírozási költsége elviselhető szintre csökkenne.

A jobb helyzetben lévő országok drágábban jutnának forráshoz, az ötlet bírálói azonban nem erre helyezik a hangsúlyt, hanem azt emelik ki, hogy a mesterségesen javított körülmények között mérséklődhet az ösztönzés a strukturális reformokra, a kormányok elodázhatják a válságot okozó államháztartási szerkezeti gondok megoldását, mert reformok nélkül is finanszírozható volna a rendszer.

Az EKB a múlt héten sem vásárolt államkötvényt

Az Európai Központi Bank a múlt héten immár tizennegyedik hete nem vásárolt államkötvényeket másodlagos értékpapír-piaci intervenciós programjának (SMP) keretében – jelentette be a pénzintézet hétfőn.

Az EKB minden hétfőn közöl adatokat az előző héten lezárt tranzakciókról. A bank célja a kötvényvásárlásokkal az, hogy csökkentse a jelentős adóssággal küszködő euróövezeti országok, így Olaszország, Spanyolország és Portugália állampapírhozamait.

A frankfurti intézmény összesen 214 milliárd euró értékben vásárolt állampapírt SMP-programjának 2010 májusi elindítása óta. A programot tavaly augusztusban – négy hónap szünet után – újraindították, amikor különösen nagy nyomás nehezedett az olasz és a spanyol állampapírokra.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.