A németek nem akarják Európa adósságát cipelni

Németország az euróövezeti közös kötvény gondolata mellett a közös kibocsátású kincstárjegy koncepcióját is elutasítja.

Guido Westerwelle német külügyminiszter hétfőn elmondta: a berlini vezetés továbbra sem támogatja, hogy a tizenhetek közösen vállaljanak garanciát a külön-külön felhalmozott tartozásra. Németország elutasítja az adósság szétterítésének „közvetlen” formáit és a „hátsó kapun becsempészett” válfajait is, mert „nem tudja, nem akarja és nem is fogja egész Európa adósságát cipelni”.

Az uniós csúcsra elkészül a javaslat

A Der Spiegel című német hírmagazin hétfői keltezésű számában arról írt, hogy az Európai Unió (EU) és az Európai Központi Bank (EKB) a közös euróövezeti kötvény egy „könnyített” tervén dolgozik, remélve, hogy ez a korlátozott változat elfogadható lesz Németország számára. A lap szerint korlátozott értékben, rövid lejáratra bocsátanának ki közös kincstárjegyeket, amelyek bevételéből bármelyik euróövezeti ország felhasználhatna pénzt saját finanszírozására, de csak hazai összterméke (GDP) bizonyos százalékáig. A szabálysértőket a következő évben kizárnák a forgalomból.

A lap értesülése szerint az Európai Tanács elnöke, az Európai Bizottság elnöke, az eurócsoport elnöke és az EKB elnöke még ebben a hónapban az EU következő csúcsértekezlete elé terjeszti a javaslatot. A német kormány eddigi álláspontja az, hogy a közös euróövezeti kötvény kiadása nem a kezdete, hanem csak a vége lehet egy folyamatnak, nevezetesen a költségvetési unió megteremtésének.

Euróövezeti államkötvény

A közös kötvény koncepciójának lényege, hogy az euróövezeti tagországok közösen bocsátanának ki „államkötvényt”, amely a tagországok állampapírjainak helyébe lépne. Az elképzelés pártolói szerint a válsággal küzdő országok így visszatérhetnek a tőkepiacra, államháztartásuk finanszírozási költsége elviselhető szintre csökkenne.

A jobb helyzetben lévő országok drágábban jutnának forráshoz, az ötlet bírálói azonban nem erre helyezik a hangsúlyt, hanem azt emelik ki, hogy a mesterségesen javított körülmények között mérséklődhet az ösztönzés a strukturális reformokra, a kormányok elodázhatják a válságot okozó államháztartási szerkezeti gondok megoldását, mert reformok nélkül is finanszírozható volna a rendszer.

Az EKB a múlt héten sem vásárolt államkötvényt

Az Európai Központi Bank a múlt héten immár tizennegyedik hete nem vásárolt államkötvényeket másodlagos értékpapír-piaci intervenciós programjának (SMP) keretében – jelentette be a pénzintézet hétfőn.

Az EKB minden hétfőn közöl adatokat az előző héten lezárt tranzakciókról. A bank célja a kötvényvásárlásokkal az, hogy csökkentse a jelentős adóssággal küszködő euróövezeti országok, így Olaszország, Spanyolország és Portugália állampapírhozamait.

A frankfurti intézmény összesen 214 milliárd euró értékben vásárolt állampapírt SMP-programjának 2010 májusi elindítása óta. A programot tavaly augusztusban – négy hónap szünet után – újraindították, amikor különösen nagy nyomás nehezedett az olasz és a spanyol állampapírokra.