Egyebek között ezt az álláspontot fejtette ki Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára az uniós tagországok mezőgazdasági minisztereinek hétfői luxemburgi találkozóján.
A ülés egyik napirendi pontjának keretében a miniszterek a készülő KAP-reform témakörén belül a vidékfejlesztésre vonatkozó rendelettervezetet vitatták meg. A dán elnökség előzetesen feltett kérdései alapján a tagállamok képviselői a társfinanszírozásról, illetve a vidékfejlesztésre fordítható támogatások „zöldítéséről” fejtették ki álláspontjukat.
A magyar delegáció tájékoztatása szerint Czerván György az utóbbival kapcsolatban az ülésen azt jelezte: Magyarország elvben támogatni tudja, hogy a 2014–20 közötti időszakban a vidékfejlesztésre fordítható források 25 százalékát környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedésekre kell felhasználni, hiszen hazánk már a jelenlegi időszakban is ilyen célra használja fel a támogatások közel negyedét.
A luxemburgi tanácsülésen a soros EU-elnök Dánia bemutatta a KAP-reform jogszabályainak állásáról szóló jelentését. A magyar értékelés szerint a legkomolyabb előrelépést a közvetlen támogatások „zöldítése” tekintetében sikerült elérni: várhatóan egy, a tagállamok és a termelők számára egyaránt rugalmas szabályozás fog kialakulni az eredeti bizottsági javaslat keretein belül. A tagországok mindazonáltal még ebben a kérdésben is messze vannak a közös állásponttól.
A vidékfejlesztésre, a közös piac szervezésére és a horizontális rendeletre vonatkozó további előterjesztéseknél a dán elnökség a fontosabb politikai kérdések azonosítására törekedett. Az említett témák megoldása a ciprusi elnökségre marad, akárcsak az Európai Parlamenttel való egyeztetések megkezdése.
A miniszterek elfogadták a 2012–15-ig tartó időszakra vonatkozó állatjóléti stratégiáról, illetve az állatok szállítás alatti védelméről szóló közös következtetéseket. Ezekben kiemelik az állatjóléti intézkedések tudományos alapra helyezésének fontosságát, az állatszállítások esetében pedig további állatjóléti útmutatók kidolgozására szólítják fel az Európai Bizottságot.
A találkozón az Európai Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy jövőre hatályba lép a sertések védelméről szóló irányelv. Az előre jelzett adatok alapján 9 tagállam nem tudja teljesíteni a vemhes kocák csoportos tartására előírt uniós követelményeket 2013. január 1-jén, ellenük kötelezettségszegési eljárást indít majd a bizottság.
A VM államtitkára jelezte, hogy a magyar sertéstartó telepek több mint 90 százaléka már most is megfelel az új állatjóléti előírásoknak, így Magyarország számára semmiféle gondot nem jelent majd a jövő évi teljes körű átállás.
Foglalkoztak a miniszterek az antimikrobiális rezisztencia (a gyógyszereknek ellenálló baktériumok) hatásait tárgyaló, közös uniós állásfoglalás-tervezettel. A dokumentum rendkívül sürgető feladatnak nevezi a problémakört, és további lépéseket javasol mind az uniós tagállamok, mind az Európai Bizottság számára, tekintettel arra hogy Európában évente mintegy 25 000 ember halála vezethető vissza erre a problémára. A dokumentum a nemzetközi együttműködés szükségességének hangsúlyozása mellett kiemeli az egészségügyi és állat-egészségügyi szektor szorosabb együttműködésének fontosságát is. A tervezetet az agrárminiszterek hétfőn egyhangúan támogatták, így az egészségügyi miniszterek pénteki találkozóján el is fogadhatják.
Beszámolt Czerván György arról is: az áprilisi tanácsülést követően Lengyelország és Litvánia a mostani tanácskozáson újra felvetette, hogy a nehéz tejpiaci helyzet miatt indokolt lenne, hogy az Európai Bizottság piaci intézkedéseket léptessen életbe. Elsősorban az export-visszatérítések újbóli alkalmazása mellett érveltek, és javasolták a referenciaárak és az intervenciós árak felülvizsgálatát is.
A lengyel–litván felvetést támogatta Spanyolország, Lettország, Belgium, Portugália, Szlovénia, Bulgária és Magyarország. Ausztria az export-visszatérítések bevezetését jelen helyzetben nem tartja szükségesnek, azonban a referenciaárak felülvizsgálatát szintén támogatta. Az Európai Bizottság képviselője megerősítette, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri a piaci változásokat. Megítélése szerint alapvetően szezonális áringadozásról van szó, amelyet az is megerősít, hogy hét tagállamban három hét óta újra emelkednek az árak.
Az exportmennyiségek nem csökkentek, az exportértéknek pedig kedvez a gyenge dollár/euró árfolyam. Jelen helyzetben a bizottság nem tartja indokoltnak a kezdeményező tagállamok által javasolt piaci beavatkozásokat, de továbbra is kiemelt figyelmet fordít erre a piacra.
origo.hu
Gőzfelhőben érkezik a múlt: nosztalgiavonat szállítja az utasokat a hosszú hétvégén
