Barroso a gazdasági–pénzügyi válságra adott euróövezeti választ vette védelmébe. Az újságíró az EU hitelességét kérdőjelezte meg, mire Barroso így válaszolt: „Őszintén, nem azért jöttünk ide, hogy kioktatásban részesüljünk demokráciából vagy a gazdaság kezeléséből”. Egyben emlékeztetett, hogy a válság nem Európából indult ki.
AZ EB elnöke hangsúlyozta, hogy a válság Észak-Amerikából terjedt át Európára, „a pénzügyi piac néhány szektorának unortodox módszereinek alkalmazása miatt”. Az EU végrehajtó intézményének vezetője elmondta: a G20-tól azt várja, hogy „egyértelműen az EU által követett megközelítés mellett teszi le voksát”.
Barack Obama amerikai elnök bízik abban, hogy feloldhatóak a feszültségek az Egyesült Államok és Oroszország között. A politikus erről azután beszélt újságíróknak a mexikói Los Cabosban, hogy találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Mint mondta, egyetértettek abban, hogy azokon a területeken kell építkezniük, ahol korábban már értek el sikereket, miközben vannak olyan területek is, ahol ellentétek mutatkoznak.
Obama közölte, hogy Oroszország segítségét kérte a szíriai válság megoldásában, és mindkettejük szerint politikai folyamatot kell elindítani a polgárháború megelőzése érdekében. Putyin ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy számos ponton egyetértenek Szíria ügyében.
Közös közleményükben felszólítást adtak ki az erőszak azonnali beszüntetésére, és azt hangoztatták, hogy „osztoznak azon a nézeten, amely szerint a szíriai népnek független és demokratikus módon kell tudnia megválasztania a jövőjét”.
A közlemény Iránnal is foglalkozik: az orosz és az amerikai elnök felszólították, hogy teljes mértékben tegyen eleget a kötelezettségeinek, és „bizonyítsa be nukleáris programja békés jellegét”. „Iránnak komoly erőfeszítéseket kell tennie, hogy visszaszerezze a világ bizalmát a program kizárólag békés jellegében” – hangsúlyozták.
A dokumentum kitér a rakétapajzs témájára is, amelyet az Egyesült Államok Európába akar telepíteni, de amelyet Moszkva elutasít. „Az ellentétek dacára megállapodtunk, hogy folytatjuk a megoldások keresését” – jelezték.
Csak feltételekkel növelik az IMF-befizetéseket
A legjelentősebb feltörekvő gazdaságokat tömörítő, úgynevezett BRICS-országcsoport (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) vezetői hétfőn bejelentették, hogy növelni akarják országaik befizetéseit a Nemzetközi Valutaalapba (IMF), de ezt feltételekhez kötik.
A BRICS-országok vezetői a G20 csoportnak a mexikói Los Cabosban rendezett csúcstalálkozója előtt találkoztak, s közleményben jelentették be szándékukat.
A IMF-hozzájárulás tervezett növelésének összegét nem hozták nyilvánosságra, és két feltételt szabtak ennek megtételéhez: az IMF legyen pénzszűkében – merítse ki a rendelkezésére álló forrásokat –, illetve váltsa valóra azt a 2010-ben megszavazott reformot, amelynek értelmében átalakítják a szavazati jogok és IMF-kvóták elosztását a nemzetközi pénzügyi szervezetben.
Szakértők szerint a BRICS-országok összesen mintegy 90 milliárd euróval növelhetik meg IMF-hozzájárulásukat, aminek eredményeként 450 milliárd fölé emelkedhet a valutaalap teljes új készpénzállománya. Ez csaknem megkétszerezné a szervezet jelenlegi hitelezési képességét.
