Az Oxfam, az Actionaid, a World Vision vagy épp a One sürgette, hogy a világ legfejlettebb ipari országait és a vezető fejlődő országokat, valamint az Európai Uniót tömörítő G20 határozottan szálljon szembe az élelmezési válsággal és az élelmiszerrel folytatott spekulációval, alakítson ki innovatív finanszírozást az éghajlat védelmére és az éhínség visszaszorítására és invesztáljon többet a kistermelőkön alapuló mezőgazdaságba.
A G20-csúcs házigazdája, Felipe Calderón mexikói elnök helyi idő szerint szombaton fogadta a segélyszervezetek képviselőit Los Cabosban, ahol hétfőtől az állam- és kormányfők tanácskoznak két napon át. A politikus hangsúlyozta, fontos számára, hogy a csúcstalálkozó ne csak az európai pénzügyi válságról szóljon, hanem az élelmezés biztonságáról és a fair pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésről is.
Ez volt az első alkalom, hogy a G20 csoport éppen aktuális tanácskozásának otthont adó ország vezetője bevonta az előkészítő tárgyalásokba a segély- és fejlesztési szervezeteket. Mexikó már korábban leszögezte: az élelmezés biztonsága a tanácskozás egyik súlypontját képezi, ugyanis a világ legszegényebbjeinek több mint fele a G20 csoporthoz tartozó országokban él. A tömörülésnek az ipari országok – Németország, az Egyesült Államok vagy épp Japán – mellett tagja India, Kína és Brazília is.
„Mindenre árnyékot vet”
A Gazdasági és Együttműködési Szervezet Mexikóban tartózkodó főtitkára egy helyi idő szerint szombat esti nyilatkozatban hangsúlyozta: Görögországnak esélyt kell adni arra, hogy újratárgyalja a 130 milliárd eurós nemzetközi pénzügyi segély feltételeit. Angel Gurria szerint ez megfelelő forgatókönyv lenne ahhoz, hogy Athént az euróövezetben tartsák.
Az OECD vezetője – aki a G20 csoport hétfőn kezdődő csúcstalálkozójára érkezett Los Cabosba – nem sokkal az előtt nyilatkozott, hogy Görögországban megkezdődtek a parlamenti választások. A szavazás tétje a görög euróövezeti tagság, illetve a nemzetközi hitelmegállapodás jövője.
„Az euróövezeti válság mindenre árnyékot vet” – mondta az Oxfam egyik képviselője Los Cabosban. „Az európai országoknak mindig újabb mentőcsomagot nyújtanak, de lesz vajon a világ legszegényebb országainak is?” – vetette fel a World Vision. „Alapvető a megfelelő élelmezéshez való jog, de ezt évtizedek óta lábbal tiporják” – mondta a szervezet egyik szóvivője, hozzátéve, hogy a Földön egymilliárd ember marad éhen mindennap.
A segélyszervezetek szerint az európai adósságválság a fejlődő országokra nézve is súlyos következményekkel jár. A szegény országok az emelkedő élelmiszerköltségek és a csökkenő támogatások miatt is szenvednek. Az élelmiszerárak kontrollálatlan ingadozása több milliárd emberre jelent komoly veszélyt.
A G20 csoportnak azonban nem sikerült az áremelkedés legfontosabb okaira – a biobenzin iránti keresletre, a pénzügyi spekulációkra és az éghajlatváltozásra – választ adni – vélekednek a fejlesztési szervezetek, amelyek heves bírálatokat fogalmaztak meg amiatt is, hogy a G20 válasza késlekedik olyan akut válságokra, mint a nyugat-afrikai éhínség, amely jelenleg 18 millió embert fenyeget. A Száhel-övezetben 850 millió dollár azonnali segélyre lenne szükség.
Jobb együttműködést
Európának megvannak az erőforrásai az adósságválság kezelésére, csakhogy a döntéseket „jobban össze kellene hangolnia” – mondta az OECD főtitkára, Angel Gurria. Ennek hiányában szerinte a Húszak (G20) „elsöprő erejének” bevetésére lesz szükség.
A francia AFP hírügynökség szerint Gurria arra célzott, hogy a francia, az olasz és a spanyol álláspont szerint most a gazdaságösztönzés lenne a legfontosabb, miközben Németország elsősorban a költségvetési egyensúlyteremtést hangsúlyozza.
Az OECD főtitkára arról is szólt, hogy újra kellene tárgyalni a Görögországnak nyújtott nemzetközi hitel feltételeit, ha Görögország ezzel az euróövezetben tartható. Úgy vélekedett: a feltételek újratárgyalásával Görögország időt nyerne, és lehetőség nyílna a hitel fejében vállalt kötelezettségek súlypontjainak módosítására.
