Vajon mibe fog belekötni Brüsszel?

A kormány által vártnál kisebb növekedést valószínűsítenek 2013-ra az elemzők, de nem kerül veszélybe a 3 százalék alatti hiánycél teljesítése.

Az első negyedévi GDP-adatok alapján idén a magyar gazdaság stagnál – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón csütörtökön. Az év első felében negatív, majd a második félévben pozitív GDP-alakulással számolnak. Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2012 első negyedévében – elsősorban a negatív külpiaci folyamatok következtében – 0,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető makroelemzője az MNO-nak elmondta, hogy az „elemzői konszenzus” inkább 0,5 és 1 százalék közötti GDP-visszaesés. A szakértő idén félszázalékos csökkenéssel számol, míg jövőre egy százalékkal a kormány prognózisa alá, vagyis 0,6 százalékra teszi a növekedés mértékét. „A kormány sávja egy kicsit fentebb van, mint ami várható” – tette hozzá.

Tranzakciós adó: nem lesz felső korlát

Kondrát kiemelte, hogy eleve több verzióval kalkulált a kormány a tranzakciós adót illetően. A korábban kommunikált 130–225 milliárd forintos sáv alsó határa esetén a tranzakciós adóban lenne felső korlát – például egy bizonyos összeg felett már nem nő tovább a tranzakciós díj. A csütörtökön bejelentett 280 milliárd forintos bevételi előirányzat feltehetően már nem kalkulál felső korláttal – így jöhetett ki a nagyságrendileg is nagyobb összeg.

A makroelemző szerint kérdéses, hogy az elszámolás miatt ebből a bankok mennyit is visznek majd ki külföldre – tehát a pénzintézetek alkalmazkodni fognak. „Ez összességében rontaná a bankszektor helyzetét” – egészítette ki.

Kamatemelési spekuláció

A kormány kincstári optimizmussal írt növekedési pályáját a Raiffeisen elemzői nem osztják. Mindazonáltal a hiány elég alacsonyra van tervezve, valamint a tartalékok szintjét is megemelte a kormány, ami azt eredményezi, hogy egy rosszabb gazdasági környezet megvalósulásakor sincs jelentős egyensúlytalanság a fiskális oldalon – tették hozzá. Így a jövő évben nem valószínű, hogy az EU-definíció szerinti túlzott deficit alakuljon ki – vélekedtek az elemzők.

A megjelent inflációs adatok a héten nem tértek el lényegileg a várhatótól, májusban a benzinár-csökkenés húzta le a mutatót – szerepel a Raiffeisen heti elemzésében. Mindazonáltal változatlanul magas az árdrágulás üteme Magyarországon. A kormány jövőre 4,2 százalékkal számol, ami nagyságrendileg haladja meg a jegybank célértékét – tették hozzá.

Úgy látják, ilyen körülmények közt a hó végén esedékes inflációs jelentést érdekes lesz, aminek ismeretében fogják hozni másfél hét múlva döntésüket a monetáris tanácstagok. Az elmúlt időszakban enyhén galambhangvételű volt összességében a tanács, a piacon viszont az európai aggodalmak miatt kamatemelési spekuláció alakult – állapították meg az elemzők.

Csúszik a jegybanktörvény módosítása

Nem tartotta meg az Országgyűlés a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítására benyújtott kormányzati javaslat zárószavazását. A halasztásra azt követően került sor, hogy az Európai Központi Bank (EKB) jelezte, a MNB-re vonatkozó módosított törvénytervezet nem oszlatja el az intézmény függetlenségével kapcsolatos valamennyi aggályt.

A jegybanktörvénnyel kapcsolatban Kondrát elmondta, hogy a kormány „politikailag jobbnak látta a szavazás elhalasztását”. Jelen állás szerint a hétvégi görög választásokon nagyon sok múlhat: amennyiben negatív lesz a kimenetel – azok a pártok szereznek többséget, melyek elutasítják a megszorításokat –, akkor feltehetően sürgősen beletesznek minden olyan módosítást a jegybanktörvénybe, amit az EKB, az EU, valamint az IMF szorgalmaz. Amennyiben pozitívan alakul a görög választás, úgy a kormánynak megmarad a mozgástere, s elképzelhető, hogy tovább húzódik a történet.

Ahhoz, hogy a állampapírok hozamai lejjebb menjenek – olcsóbb legyen az államadósság finanszírozásának költsége –, ahhoz szükség van az IMF-megállapodásra, ugyanakkor önmagában nem elég – véli Kondrát.

Jegybanktörvénnyel a zsebeken is nőhetnek a hozamok

A hozamok alakulásában több dolog is szerepet játszik: egyrészt a külpiaci tényezők (legfőképpen a görög- és a spanyol válság), valamint a belföldi történések. „A bizonytalan nemzetközi helyzet miatt akár még feljebb is mehetnek a hozamok, még akkor is, ha rendeződik a jegybanktörvény körüli huzavona”. Az elemző szerint normál esetben az IMF-tárgyalások megkezdésének bejelentésére lefelé mozdulhatnak el a hozamszintek.

Az utóbbi hónapokban nagyon nagy mozgásokat nem láthattunk a hozamszintekben. Kondrát kiemelte, hogy az Európai Bizottság bejelentése – amely szerint Magyarország megkezdheti a tárgyalásokat – visszaszorította az eladásokat. Ugyanakkor azóta nem kerültünk közelebb a megállapodáshoz, így a hozamok szép lassan visszakúsztak a korábbi szintekre. Ugyanez elmondható a forintárfolyam alakulásáról.

„A forintárfolyam változásában is a nemzetközi helyzet alakulása a legnagyobb súlyú tényező” – emelte ki Kondrát. A forint a héten nagy utat járt be, majd péntek késő délután visszatért a hétfői árfolyamszintekre: az euróval hétfőn 294 forint körül kereskedtek a bankközi devizapiacon – ahogy a hét utolsó napján is. Péntek délutánra a dollár és a svájci frank árfolyama is visszatért a hét eleji szintekre.