Rájárt a rúd az elmúlt időszakban a spanyol gazdaságra: a múlt héten a Fitch Ratings rontotta le az ország adósbesorolását három fokozattal, míg a hétvégén az euróövezeti országok pénzügyminiszterei tartottak telefonos konferenciát a spanyol helyzettel kapcsolatban. Mint arról portálunk korábban beszámolt: a százmilliárd eurós nagyságrendet is elérheti az ibériai ország bankszektorának megsegítése.
Még nem történt meg a hivatalos támogatáskérés, csupán egy bejelentés volt, mely szerint a spanyol bankszektornak szüksége van a külső segítségre – mondta az MNO-nak Keszeg Ádám. Jelen pillanatban konkrét összeg sincsen, hogy mennyi pénzre van szüksége Spanyolországnak.
A Raiffeisen közgazdásza hozzátette: egyáltalán nem mindegy, hogy 30-40 vagy éppen 100 milliárd euróra lesz szükség. „Két tanácsadó cég világítja át a bankszektort, de egyelőre még kérdéses, hogy mekkora lesz a szükséges összeg” – tette hozzá.
100 milliárd euró elég lehet
Jelenleg „pesszimista számokkal dobálózik a piac”, s ha kisebb összeget közölnek majd a tanácsadó cégek, akkor annak „negatív hatásai” lehetnek a spanyol gazdaságra nézve. Keszeg szerint az emlegetett 100 milliárd euró „stresszes helyzet esetén” is elegendő kell legyen.
Suppan Gergely az MNO-nak kiemelte, hogy nagyságrendileg valahol 40 és 70 milliárd euró között van az az összeg, amelyre a spanyol bankszektornak szüksége van. A Takarékbank elemzője elmondta, hogy az ibériai állam gazdasága rendkívül nehéz helyzetben van: az ipari termelés 8 százalékot zuhant, míg a kiskereskedelem 9 százalékkal esett vissza.
A spanyol gazdaság még mindig a 2008-as ingatlanlufit nyögi. „Százmilliárdok állnak betonba öntve” – utalt a rengeteg félkész beruházásra Suppan. Ezeket a veszteségeket a bankoknak le kell írniuk.
Olcsóbb hitelhez juthatnak
Jelenleg 6,5 százalék körül mozognak a 10 éves spanyol államkötvények hozamai. Ehhez képest valószínűleg jóval olcsóbban, 3-4 százalékos kamattal fog hitelhez jutni a spanyol bankszektor. „Ez ugyan növeli majd az államadósságot, de ezt nem az államnak kell majd kötvénykibocsátással törlesztenie” – mondta Suppan. Az elemző szerint szinte vállalhatatlan feladat lenne Spanyolország számára egy ekkora összegű hitelt 6,5 százalékos kamat mellett törleszteni.
Az elemző szerint az eurózóna támogatásával rövidtávon orvosolható ugyan a spanyolok problémája, de hosszútávon kérdéses, hogy mi lesz Spanyolország sorsa.
Mit akar Európa?
A kialakulóban lévő francia-német ellentéttel kapcsolatban Keszeg kiemelte, hogy a legnagyobb kérdés az, hogy mit is akar valójában Európa. Ugyanis az sokatmondó tény, hogy immár a negyedik euróövezeti tagállam kér segítséget. Fontosak a reformok, de egyelőre „nincsen szisztematikus válságkezelés” az Európai Unióban.
Kérdéses még, hogy mi lesz a sorsa az Európai Egyesült Államok víziójának. Keszeg hangsúlyozta, hogy politikailag jelenleg kevés a támogatottsága ennek a tervnek, így némileg érthető és jogos is az a francia álláspont, mely szerint ebben a kérdésben meg kell kérdezni Európa lakosságát.
Mindenképpen hosszú távú megoldásra lenne szükség, de ismerve az unió döntési mechanizmusát, valamint annak sebességét, egyelőre még igencsak képlékeny, hogy az EU milyen irányba fog elindulni a válságkezelésben.
„Nincsen más út”
Suppan szerint a közös kötvénykibocsátás megoldhatná az Európai Unió problémáit, de ez a tagországok szuverenitásának feladásával jár. A szakértő szerint éppen emiatt lesz ez lassú folyamat – mivel az egyes országok ragaszkodnak az önrendelkezéssel. „Erre van szükség, nincsen más út. Ha szétesik az euróövezet, az katasztrófával járna” – tette hozzá.
Természetesen érthető a német álláspont is, miszerint Németország nem akar felelősséget vállalni mások adósságaira. Berlin garanciákat akar arra az esetre, ha egy-egy tagállam felelőtlenül eladósodna. „Ha ez rendben lesz, akkor Németország is nyitni fog a közös kötvénykibocsátás felé.”
