Tolnay Tibor, a Magyar Építő Zrt. elnök–vezérigazgatója az építőipari szakma javaslatait ismertetve azt mondta: az uniós fejlesztési pénzek területén át kell alakítani az intézményrendszert, az állami gépezettől elkülönített, motivált közreműködő szervezetre és számon kérhető intézményi és személyi felelősségre van szükség, mert a jelenlegi rendszerben „csak a vállalkozóknak van kötelességük és felelősségük”. Tolnay Tibor egyebek között bankgarancia és az euróalapú szerződéskötés bevezetését is javasolta.
Wáberer György, a Waberer’s Holding Zrt. elnök–vezérigazgatója üdvözölte a kereskedelmi gázolaj intézményének két évvel ezelőtti bevezetését, és úgy véli, ennek is köszönhetően a fuvarozók a válság nyertesei lettek Magyarországon. A nagyvállalkozó azt javasolta a kormánynak, hogy az iparűzési adót vezessék ki folyamatosan, mert az sokat segítene a magyar kis- és középvállalkozásoknak. Szerinte ennek a lépésnek a bürokrácia csökkentése lehetne a fedezete.
Turi Dénes, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) alelnöke a bankadóért köszönetét fejezte ki a jelenlegi pénzügyi kormányzatnak. Köszönetet mondott azért is, hogy az első Orbán-kormány elengedte az 1994-es konszolidációban kapott visszterhes állami tőkejuttatás felét, ugyanakkor kérte a többi rész elengedését is, hogy azt tőkenövelésre és a biztonságos működés feltételeire is fordíthassák. Turi Dénes támogatta a kötelező uniformizált szövetkezeti intézményvédelmi rendszer megvalósítását is. Az OTSZ alelnöke szerint egyébként a pénzintézeti bürokrácia csökkentésével 100 milliárdos megtakarítást lehet elérni.
Beck György, a Vodafone Magyarország Zrt. elnöke pozitívnak tartotta a Magyarországra érkezett külföldi befektetéseket, az Audi és az Opel, valamint a Bosch fejlesztésbővítését, továbbá a Coca-Cola és a Huawei beruházását. Ugyanakkor fájó pontnak tartotta a különadókat, valamint azt, hogy ezeket csak néhány iparágra vetették ki, és nem egyenletesen osztották el. Fontosnak tartotta a növekedés megindítását, a bürokrácia csökkentését, a távközlési iparági konzultációk felerősítését.
Orosz rulett
Czomba Csaba, a VOSZ soros elnöke hozzászólását úgy kezdte: „bírálni jöttem, nem dicsérni”. Úgy véli, a magyar kis- és közepes vállalkozások helyzete 2007-től romlik, és évről évre rosszabb a helyzet. Czomba Csaba szerint a kiszámíthatatlan gazdasági környezet elbizonytalanítja a vállalkozásokat, amelyek nem tudnak tervezni, miközben a csalókkal szemben nem eléggé erőteljesen lépnek fel a hatóságok. A kis- és közepes vállalkozások napi gondokkal küzdenek, többségüknél egyetlen cél a túlélés. Orosz rulettet játszik, aki ma vállalkozik – fogalmazott. A vállalkozások indokolatlannak tartják a minimálbér és a garantált bérminimum növekedését, szerintük az adó- és járulékterhek csökkentésére lenne szükség, mondta. Czomba Csaba azt javasolta, hogy ne legyen 30 napnál hosszabb fizetési határidő, és az állam, az önkormányzatok ezen a területen járjanak elöl jó példával azzal, hogy nem 180 napra, hanem 18 napra fizetnek.
Gablini Gábor, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége (Gémosz) elnöke azt javasolta, hogy a kormány 2013 elején léptessen életbe úgynevezett beruházásvédelmi törvényt a magyar vállalkozások és a munkahelyek védelme érdekében. Ezt azzal indokolta, hogy az elmúlt években a kkv-szektorból sok vállalkozás azért ment tönkre, mert beszállítóként, termékforgalmazóként partnerüknek egyoldalú szerződésekkel kiszolgáltatva nem részesültek törvényi védelemben. Példaként említette, hogy Ausztriában több mint tíz éve működik ilyen törvény, amelynek egyik legfontosabb eredménye, hogy a válság alatt nem került sor ilyen típusú szerződések egyoldalú felmondására, a törvény értelmében ugyanis felmondás esetén kártérítési felelősséggel tartoznak a vállalatok.
origo.hu
A Kondorosi Csárda még egy utolsó esélyt adott a rongálónak
