Az Egyesült Államok után Kína költheti az évtized végéig a legtöbb pénzt egészségügyre: a kelet-ázsiai ország akkorra a bruttó hazai jövedelem, a GDP hét százalékát fordíthatja gyógyszerekre, orvosi berendezésekre és kórházi kezelésekre – jósolja a McKinsey.
A kínai vezetés 2008-ban még csupán a bruttó hazai termék 5,5 százalékát, 350 milliárd dollárt szánt erre. Összehasonlításként: az Egyesült Államok 2009-ben összesen 2,5 ezer milliárd dollárt költött a hazai piacon, ami a bruttó hazai termék 17,6 százaléka.
Az egészségügyi rendszer átalakítása a következő időszak kiemelt prioritása lesz, mivel a kínai kormány a társadalmi stabilitás elősegítésére törekszik, amelynek fontos része a szociális ellátórendszerek reformja. Másrészt a társadalom elöregedésével nő az idősebb korosztály aránya. A vezetés célja, hogy a 2010-es 74,8-ről 77 évre növekedjen a születéskor várható élettartam, a gyermekhalandóság arányát pedig a tavalyi 12-ről 10 százalékra kívánják mérsékelni.
Az egészségügyi minisztérium statisztikái szerint tavaly a kínai kormány összesen 737,9 milliárd dollárt költött egészségügyre, miközben ez az összeg 2008-ban még csak 359,4 milliárd dollárt tett ki. Az egészségügyi biztosítást kiterjesztették, amelyhez elméletben így a lakosság 95 százaléka hozzájut, a gyakorlatban ugyanakkor az állam által lefedett biztosítások köre korlátozott, s továbbra is magas az ellátást saját zsebből fizetők aránya.
A kínai kórházak ellátottsága a McKinsey tanulmánya szerint javarészt elégtelen, felszerelésük elmaradott, megközelítésük nehézkes.
Az orvosok általánosságban alulfizetettek, bevételeiket drága gyógyszerek felírásával próbálják egyensúlyozni. A páciensek rendszerrel szembeni elégedetlenségének mind jellemzőbb megnyilvánulása az orvosok szóbeli és fizikai inzultálása, előbbi a McKinsey 3300 kórház hatezer orvosának megkérdezésével készített felmérés szerint a doktorok csaknem kétharmadával megtörtént, utóbbi csupán minden huszadik megkérdezett orvossal.
Feszültséget okoznak a színvonalban meglévő különbségek is a vidéki és a városi kórházak között, gyakran előfordul például, hogy a szűkös gyógyszerkészletek miatt a vidéki területekre nem jut a városokban fellelhető gyógyszerekből, a műszaki felszereltség kezdetleges, a szakemberek tudása hiányos.
Július végén a kínai egészségügyi alkalmazottak a rendszer fokozott reformjára szólították fel a kormányt, az átfogóbb változtatások bevezetése ugyanakkor már a jövő tavasszal véglegesedő új kínai vezetés feladata lesz.
