A házelnök rámutatott arra: a vidéki társadalom az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult, és a világ ma is jelentős átalakuláson megy keresztül, ennek egyik velejárója, hogy szemlátomást felértékelődik a mezőgazdaság, felértékelődnek a természeti kincseink és az ezekkel való gazdálkodás jelentősége.
Úgy fogalmazott, „ma még ellentétes irányú változásokat látunk a világon, azonban főleg a népességrobbanással néhány évtizeden belül világossá válik, hogy stratégiai kincs lesz az élelmiszer és az ivóvíz, jelentőségük az energiahordozókéval vetekszik majd, miközben Magyarországon még mindig az ellen kell küzdeni, hogy a magyar mezőgazdaság, a magyar vidék veszítsen a súlyából, jelentőségéből, a népességmegtartó képességéből”.
Kövér László azt mondta, hogy a Kisgazda Polgári Szövetség a vidék egyik hiteles, ha nem a leghitelesebb szószólója, s szerinte minden körülmények között meg kell fontolni azt, amit ez a szövetség a saját bázisából szerzett információk alapján politikai elvárásként fogalmaz meg a pártszövetség vagy a mindenkori kormány számára. Hozzátette: a Fidesz választmányi elnökeként ő maga is igyekszik minden támogatást megadni annak érdekében, „hogy a vidéki emberekkel, akik választók lesznek 2014-ben, minél szorosabb kapcsolat alakuljon ki, illetve ami eddig kialakult, az fennmaradjon”.
Távol kell tartani a külföldieket a földszerzéstől
A vezetői értekezlet után zárt ajtók mögött megkezdődött a KPE–KPSZ Párt országos pártértekezlete. Turi-Kovács Béla, a párt országos elnöke a pártértekezlet előtt sajtótájékoztatón elmondta, hogy a rendezvény napirendjén három kérdéskör szerepel: a földtörvény, a vízgazdálkodás és a választási felkészülés. Közlése szerint az elnökség tagjai az országos vezetői értekezleten egyeztették álláspontjukat a három kérdésben.
A Fidesz-frakcióban politizáló országgyűlési képviselő kiemelte: támogatják a kisgazdák a földtörvény elfogadását, de a pártnak a tervezettel kapcsolatosan vannak aggályai is, így születtek módosító indítványok. Hozzátette, ezek beépítése szerintük mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a magyar emberek számára elérhető legyen a földszerzés, és megszülessenek azok a rendelkezések, amelyek a külföldieket „messze távol tartják” a földszerzéstől.
Turi-Kovács Béla a második témáról azt mondta: szeretnék elérni, hogy a vízgazdálkodásnak legyen egy felelős kormányzati gazdája az öntözéses gazdálkodás megvalósítása érdekében. A választási felkészülésről szólva kijelentette: a Kisgazda Polgári Egyesület – Kisgazda Polgári Szövetségpárt létrehozza a kisgazda választói kerületi szervezeteket az ország valamennyi választókerületében, ezek szoros együttműködésben dolgoznak majd a Fidesz választókerületi szervezeteivel. A választókerületi munka célja a kisgazdák részéről könnyen megszólítható vidéki választók elérése – tette hozzá.
Vannak még megoldásra váró kérdések az új földtörvényben, ám az alapok stabilak: termőföldet a jövőben csak a helyben lakó földművesek vásárolhatnak. A kormány célja a középbirtokosság megerősítése, a magyar termőföld megvédése, az, hogy hazánk mezőgazdasága minél több családnak tudjon megélhetést nyújtani – közölte a Magyar Nemzetnek adott interjújában Fazekas Sándor.
Fazekas korábban azt is elmondta: az új magyar földtörvény lényege, hogy csak földműves vásárolhat földet Magyarországon, földműves pedig az, aki egy adott településen lakik és gazdálkodással foglalkozik, termel, jószágot tart; ez az álláspont pedig megvédhető mind bel-, mind külföldön.
Font Sándor agrár-szakpolitikus a Magyar Nemzetnek korábban azt nyilatkozta: egy újonnan felálló állami hivatal előzetes engedélyére lesz szükség minden egyes termőföldbérleti és adásvételi szerződés életbelépéséhez, s miután alapszabály, hogy földet csak az eladásra kínált birtoktól legfeljebb húsz kilométerre lakó földműves vásárolhat, kizárt, hogy életbe tudnának lépni a zsebszerződések.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az új földtörvény általános parlamenti vitájáról szólva azt mondta: bár a jogszabály kapcsán „vannak viták és eltérő nézetek”, bízik benne, hogy azt végül sikerül majd konszenzussal elfogadnia az Országgyűlésnek. Az új földtörvény ugyanis a „vidék alkotmánya” lesz, mely 1100 év után kínál lehetőséget a birtokviszonyok rendezésére – tette hozzá a politikus.
