Kilencmilliárddal több kell az uniónak

A tervezettnél 9 milliárd euróval többre van szükség az idén ahhoz, hogy az EU minden vállalását teljesíteni tudja.

A bizottság közleménye arra is kitér, hogy az összesen 9 milliárd euróból 5,9 milliárdot kellene a tagállamoknak állniuk, mert a bizottság idén 3,1 milliárd euró többletbevételre tudott szert tenni főleg versenyjogi eljárások során kiszabott bírságokból, büntetésekből.

Kevesebb pénzből nem lehet több Európát építeni

Az Európai Parlament (EP) kedden Strasbourgban szavazott a 2013-as uniós költségvetés parlamenti olvasatáról, valamint a 2014–2020-as időszakra vonatkozó pénzügyi kerettervhez kapcsolódó időközi jelentésről. A képviselők – hangsúlyozta erről kiadott közleményében Surján László néppárti EP-képviselő – „mindkét esetben megerősítették: kevesebb pénzből nem lehet több Európát építeni”.

Az Európai Parlament saját olvasatában a 2013-as kötelezettségvállalások szintjét 151,1 milliárd euróban, a kifizetések szintjét 137,9 milliárd euróban határozta meg. Ez a közösségi szinten összegzett bruttó nemzeti jövedelem 1,13, illetve 1,03 százalékát jelenti. Ezzel az elképzeléssel az EP a kötelezettségvállalásokban 1,5 milliárd euróval, kifizetésekben 5,3 milliárd euróval adna többet 2013-ban közösségi célokra, mint a tagállami kormányok testületét jelentő tanács.

Az EP-szavazás nyomán már e hét pénteken egyeztető tárgyalás kezdődik az EP és a tanács között. Ez a tervek szerint november 9-én zárul. A 27 fős EP-delegációnak tagja lesz Surján László is.

A szavazás során megerősítettek – eredetileg a magyar néppárti EP-képviselő által benyújtott – több, Magyarország számára fontos módosító indítványt, amelyek kutatás-fejlesztésre, az uniós szomszédságpolitikára, a határőrizet erősítésére és az iskolatej programra adnának több forrást.

Kohéziós politika

A kohéziós politika területén a képviselők jóváhagyták az EP költségvetési bizottságában Surján László és Salvador Garriga EP-képviselő által javasolt emeléseket, amelyek nyomán erre a célra a tanács javaslatánál 1,6 milliárd euróval adna többet a parlament.

A magyar EP-képviselő a szavazás után hangsúlyozta: ez az emelés Magyarországon főképpen a kohéziós alapból megvalósuló beruházásokat, a közép-magyarországi régiót és a határon átnyúló együttműködéseket érintheti, amelyek finanszírozását a tanács megnyesné. A többi magyarországi régiót érintő konvergenciaprogramok forrásait magyar-lengyel kormányzati összefogással a tanácsban már korábban sikerült megvédeni – tette hozzá Surján László.

Ami a 2014–2020-as pénzügyi kerettervhez kapcsolódó időközi jelentést illeti, ezzel kapcsolatban Surján László kiemelte, hogy a dokumentum megerősíti: az uniós kohéziós politika a befektetések, a fenntartható növekedés és a versenyképesség stratégiai eszköze, továbbá az európai szolidaritás fő pillére. Az Európai Parlament ragaszkodik ahhoz, hogy ez a terület szilárd és fenntartható pénzügyi keretre támaszkodjon, és a finanszírozást legalább a 2007 és 2013 közötti időszak szintjén tartsák – állapította meg Surján László.

A többéves pénzügyi keretterv fő számairól először a novemberi EU-csúcson vitáznak majd az állam és a kormányfők. Megállapodásuk végleges elfogadásához az EP-képviselők többségének az egyetértése is szükséges.