Kilencmilliárddal több kell az uniónak

A tervezettnél 9 milliárd euróval többre van szükség az idén ahhoz, hogy az EU minden vállalását teljesíteni tudja.

A legnagyobb összeggel, 8,3 milliárd euróval a kohéziós és vidékfejlesztési alapokra szánt forrásokat kellene kiegészíteni, kutatási projektek támogatására 423 millió euróval többre van szükség, az európai felsőoktatási diákcserét lehetővé tévő Erasmus programnak pedig 90 millió euró többlettámogatásra volna szüksége – közölte a brüsszeli testület.

„Nem arról van szó, hogy a bizottság több pénzt kér, hanem arról, hogy a tagállamok teljesítik-e vállalásaikat; folyamatos támogatást nyújtanak az Erasmus-programban részt vevő diákoknak és Európa szegényebb térségeinek a kohéziós alapokon keresztül” – idézi José Manuel Barrosót, a bizottság elnökét a testület közleménye.

A periódus elején elindított projektek az időszak végére érnek be

A bizottság azt is ismerteti, hogy az unió éves költségvetése a hétéves pénzügyi keret adott évre szóló része, és mivel a periódus elején elindított projektek az időszak végére érnek be, ezért a többéves keret vége felé haladva arányosan több a kiadás. A testület azt sem mulasztja el hozzátenni, hogy a múlt év legvégén 5 milliárd euró finanszírozási igényt már nem tudott teljesíteni, amelyet az idei pénzből kellett kifizetni. Emellett a bizottság kijelenti, hogy mind a tavalyi, mind az idei büdzsét végül jóval kisebb összeggel fogadták el a tagállamok és az Európai Parlament, mint amennyit a bizottság eleve szükségesnek látott.

„Többször szóltam, hogy a javasolt költségvetés folyamatos nyirbálásra nagy gondot okoz majd, hát most itt a baj. Jelenlegi helyzetünk nem teszi lehetővé, hogy teljesítsük kötelezettségeinket. Most a tanácson és a parlamenten a sor, hogy vállalják a felelősséget, mert a szükségesnél kisebb büdzsét hagytak jóvá” – fogalmazott keddi sajtótájékoztatóján Strasbourgban Janusz Lewandowski pénzügyi tervezésért és költségvetésért felelős uniós biztos.

Ezeken a területeken jelentkezik leginkább a forráshiány

Hozzátette: a forráshiány főleg az oktatás, a tudomány és a kutatás területén jelentkezik, ezért biztos abban, hogy az uniós intézmények nem mennek szembe saját korábbi kijelentéseikkel, miszerint az uniónak a növekedésbe kell befektetnie. A lengyel biztos egyben reményét fejezte ki, hogy a tagállamok és a parlament gyorsan jóváhagyja a költségvetés kiegészítését, amire nem az unió intézményeinek, hanem az európai diákoknak, kutatóknak, a civil és az üzleti szféra szereplőinek van szükségük.

A bizottság közleménye arra is kitér, hogy az összesen 9 milliárd euróból 5,9 milliárdot kellene a tagállamoknak állniuk, mert a bizottság idén 3,1 milliárd euró többletbevételre tudott szert tenni főleg versenyjogi eljárások során kiszabott bírságokból, büntetésekből.

Kevesebb pénzből nem lehet több Európát építeni

Az Európai Parlament (EP) kedden Strasbourgban szavazott a 2013-as uniós költségvetés parlamenti olvasatáról, valamint a 2014–2020-as időszakra vonatkozó pénzügyi kerettervhez kapcsolódó időközi jelentésről. A képviselők – hangsúlyozta erről kiadott közleményében Surján László néppárti EP-képviselő – „mindkét esetben megerősítették: kevesebb pénzből nem lehet több Európát építeni”.

Az Európai Parlament saját olvasatában a 2013-as kötelezettségvállalások szintjét 151,1 milliárd euróban, a kifizetések szintjét 137,9 milliárd euróban határozta meg. Ez a közösségi szinten összegzett bruttó nemzeti jövedelem 1,13, illetve 1,03 százalékát jelenti. Ezzel az elképzeléssel az EP a kötelezettségvállalásokban 1,5 milliárd euróval, kifizetésekben 5,3 milliárd euróval adna többet 2013-ban közösségi célokra, mint a tagállami kormányok testületét jelentő tanács.

Az EP-szavazás nyomán már e hét pénteken egyeztető tárgyalás kezdődik az EP és a tanács között. Ez a tervek szerint november 9-én zárul. A 27 fős EP-delegációnak tagja lesz Surján László is.

A szavazás során megerősítettek – eredetileg a magyar néppárti EP-képviselő által benyújtott – több, Magyarország számára fontos módosító indítványt, amelyek kutatás-fejlesztésre, az uniós szomszédságpolitikára, a határőrizet erősítésére és az iskolatej programra adnának több forrást.

Kohéziós politika

A kohéziós politika területén a képviselők jóváhagyták az EP költségvetési bizottságában Surján László és Salvador Garriga EP-képviselő által javasolt emeléseket, amelyek nyomán erre a célra a tanács javaslatánál 1,6 milliárd euróval adna többet a parlament.

A magyar EP-képviselő a szavazás után hangsúlyozta: ez az emelés Magyarországon főképpen a kohéziós alapból megvalósuló beruházásokat, a közép-magyarországi régiót és a határon átnyúló együttműködéseket érintheti, amelyek finanszírozását a tanács megnyesné. A többi magyarországi régiót érintő konvergenciaprogramok forrásait magyar-lengyel kormányzati összefogással a tanácsban már korábban sikerült megvédeni – tette hozzá Surján László.

Ami a 2014–2020-as pénzügyi kerettervhez kapcsolódó időközi jelentést illeti, ezzel kapcsolatban Surján László kiemelte, hogy a dokumentum megerősíti: az uniós kohéziós politika a befektetések, a fenntartható növekedés és a versenyképesség stratégiai eszköze, továbbá az európai szolidaritás fő pillére. Az Európai Parlament ragaszkodik ahhoz, hogy ez a terület szilárd és fenntartható pénzügyi keretre támaszkodjon, és a finanszírozást legalább a 2007 és 2013 közötti időszak szintjén tartsák – állapította meg Surján László.

A többéves pénzügyi keretterv fő számairól először a novemberi EU-csúcson vitáznak majd az állam és a kormányfők. Megállapodásuk végleges elfogadásához az EP-képviselők többségének az egyetértése is szükséges.