A hagyományos fegyverkereskedelem importoldala jóval sokszínűbb, mint az exportőrök csoportja, azonban az öt legnagyobb felvásárló így is lefedi a globális import 30 százalékát – számolt be a szakértő. Megjegyezte, mindegyikük ázsiai ország, a fegyverkezés dinamikáját pedig az egymáshoz, de leginkább Kína regionális hatalmi törekvéseihez fűződő viszonyuk határozza meg.
Kifejtette, 2007–2011 között India volt a legnagyobb importőr. A szomszédos Pakisztán a harmadik legjelentősebb importőrré lépett elő, fegyvereinek háromnegyedét kínai és amerikai forrásokból szerezte be. A második legnagyobb importőr Dél-Korea az Egyesült Államok regionális szövetségeseként fegyvereit elsősorban amerikai forrásokból szerzi be.
Csaknem a duplájára nőtt a délkelet-ázsiai térség fegyverimportja
Kína a vezető fegyverimportőrök listáján a negyedik helyre csúszott vissza, a beszállítók közül pedig továbbra is Oroszország a vezető partnere. A kínai fegyverkezéssel összefüggésben a szakértő megemlítette, hogy a délkelet-ázsiai térség fegyverimportja csaknem a duplájára növekedett, ezek az országok repülőgépeket, harcászati rakétákat és hajókat vásároltak, amit a Dél-kínai-tenger területi vitái és a kölcsönös fegyverkezés magyaráznak.
Afrikában és a Közel-Keleten is emelkedett a fegyverkereskedelem, míg a Latin-Amerikába irányuló eladások 15 százalékkal csökkentek – mutatott rá. Kiemelte, az arab tavasz által érintett országokban szintén jelentős beszerzések történtek, amelyek közül kiemelkedik a fegyverimportját az elmúlt öt évben 580 százalékkal növelő Szíria. Az ország fő beszállítói Oroszország, Fehéroroszország és Irán, a beszerzett fegyverek pedig légvédelmi eszközök, harcászati rakéták és repülőgépek voltak – olvasható Csiki Tamás elemzésében.
