Új korszak veszi kezdetét az idősellátásban (x)

Új időszámítás kezdődhet az idősek életében az AAL rendszerek elterjedésével; egyetlen lakáskihűlés, gázszivárgás vagy otthoni elesés sem maradhat rejtve.

Okostelefonnal és a nélkül is

„A BAY-IKTI-ben megvalósított AAL-laboratórium tapasztalatai alapján a valóshoz közelítő időskori környezetben idős és mozgáskorlátozott emberek tevékeny közreműködésével gyűjtöttünk tapasztalatokat. A számukra kifejlesztett eszközeinket elhelyeztük egyrészt rajtuk – derékszíjon, cipőtalpban, karórán, kitűzőként –, másrészt a környezetükben, mindinkább hozzájuk, életvitelükhöz, csökkent érzékszervi működésükre optimalizálva” – magyarázza Vass Dezső, aki szerint az eszközök töltéséhez elegendő lehet akár csak a test melege vagy a lépés mechanikai energiája.

A felvett adatokat okostelefon továbbítja, ami azonnal felveti a kérdést: reális elvárás, hogy egyedül élő, látás- és hallássérült idősek okostelefont használjanak, és alkalmazások között barangoljanak?

„Az idősek is két csoportra oszthatóak: vannak a »korábban mérnök volt« típusú emberek, akik általánosan nyitottak a világra, a technikai újdonságokra. Természetesen sokkal többen vannak, akik soha nem foglalkoztak számítástechnikával, rossz a látásuk, hallásuk. Nekik fejlesztettünk egy másik eszközt, amit ReHUB készülék fantázianévvel láttunk el. Ez arra utal, hogy maga egy telerehabilitációs adatgyűjtő; nincs képernyője, egy kis mikroprojektor vetíti a falra az információkat, hogy akár szemüveg nélkül is lehessen látni. Nincs hagyományos billentyűzete sem: távvezérlővel – a Nintendo Wii működéséhez hasonló módon – kell rámutatni a kívánt ikonra. Az idősek sokszor már egy gombot sem mernek megnyomni, mert félnek, hogy elrontják, ami a kezükben van. A ReHUB segítségével ráadásul bárkivel kapcsolatot tudnak tartani Skype-on keresztül, akár a kezelőorvossal is.”

Orvoslátogatás helyett

Itt újabb fontos ponthoz érkeztünk, ugyanis az egészségügynek jelentős kiadást okoz a krónikus-, illetve járóbeteg-ellátás a rengeteg orvos–beteg találkozó miatt, aminek egy részét egyre inkább ki tudná váltani a telemedicina, vagyis az otthoni gyógyulás, valóban jól kontrollált keretek között.

„Az AAL rendszerek elterjedésével több betegségtípust már a kezdeti fázisban fülön lehet majd csípni. A falra szerelhető szenzor például információt adhat a mellékhelyiség használatának gyakoriságáról, kezdődő Alzheimer-kóros esetében pedig a központi modul segítségével azonnal értesülhet az elkóborlásról a család vagy az az ellátó, aki kompetens az idős ember állapotának ismeretében” – mondja Vass.

A BAY-IKTI nem magát az eszközt állította most elő, de az ahhoz szükséges teljes technológia készen van. Vass Dezső szerint a konstrukciót az élet teheti olcsóbbá azáltal, hogy a felügyelni kívánt idős hozzátartozó számára a család összeadja a szükséges készülékre valót, a fejlesztő ugyanakkor nem zárja ki, hogy az egészségbiztosítók – felfedezve a megelőzésben rejlő lehetőséget – maguk is beszállnak a költségekbe.

A telemedicina, azaz a távorvoslás Észak-Amerikában, Ausztráliában már elterjedt kezelési, gondozási megoldás, Nyugat-Európában is gyorsan és folyamatosan terjed. Vass Dezső szerint ez a költséghatékony egészségügyi szolgáltatási megoldás már nálunk is az ajtón dörömböl, általános elterjedésének nincsenek technikai akadályai.  A mérnökök előtt mindazonáltal jelentős feladatok állnak még, egyrészt a telemedicina-rendszerek költségeinek csökkentése, illetve az egyszerűbb kezelhetőség kialakítása.