Új korszak veszi kezdetét az idősellátásban (x)

Új időszámítás kezdődhet az idősek életében az AAL rendszerek elterjedésével; egyetlen lakáskihűlés, gázszivárgás vagy otthoni elesés sem maradhat rejtve.

Idős, akár egyedülálló rokonai szinte mindenkinek vannak, aggódunk is értük eleget, rengeteg veszély leselkedik rájuk a legkülönfélébb helyzetekben. És ne csak a „turbónagyikra” gondoljunk, akik leszállva a buszról már ügetnek is át az út túloldalára, talán nem akkora figyelemmel, mint régen. A hírekben gyakran olvasunk, látunk, hallunk különböző fűtési praktikákkal próbálkozó idősekről, akikre aztán rárobban a lakás, vagy éppen halálra fagyott emberekről, akiknek az élete kis odafigyeléssel könnyűszerrel megmenthető lett volna. Hogy nem lehet minden kiszolgáltatott helyzetbe kerülő idős ember mellé őrt állítani, hamarosan már nem kifogás. A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Infokommunikációs Technológiai Intézet (BAY-IKTI) BelAmi fantázianevű, hosszú évek után most ősszel lezárult, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség finanszírozásában megvalósult projektje egy különleges informatikai fejlesztéssel állt elő az időskor biztonságosabbá tételéért.

„Az Ambient Assistant Living (AAL) egy mesterségesen át-, illetve kialakított környezet, amelynek az a célja, hogy az emberek életét különböző elektronikai eszközökkel segítse. Ezeket nagyon pici célszámítógépekként, szaknyelven szólva beágyazott rendszerekként kell elképzelni, amelyek valamilyen szenzor segítségével egy adott környezetben nagyon sok adatot fel tudnak venni. Van az idős ember, aki az otthonában lakik, de mozgásában már bizonytalanabb, számítani lehet rá, hogy valamikor el fog esni. Van egy készülék, amely akár a testén, akár a falon helyezkedik el, és adott esetben ennek segítségével jut figyelmeztetéshez az egyensúlyi állapot romlásáról” – kezd a fejlesztés ismertetésébe Vass Dezső, a BAY-IKTI osztályvezetője.

Ezeken a kis műszereken lehet hőmérséklet-érzékelő, amely azt az információt veszi föl a nap 24 órájában, hogy az adott ember képes-e vagy nem felejtett-e el befűteni. Mérhetik a gázszivárgást, de még a depresszióba hajló állapotot is, annak ugyanis vannak fiziológiai összetevői, melyet a finom szenzorok érzékelni tudnak. Információt szerezhetünk akár páratartalomról, s megfelelő elhelyezés esetén konkrétan az elesésről is. Az AAL rendszereknek tulajdonképpen az a lényege, hogy érzékelőrendszerrel veszik körbe azt az embert, akinek az életét segíteni akarják, vagy információt akarnak az életmódjáról.

Okostelefonnal és a nélkül is

„A BAY-IKTI-ben megvalósított AAL-laboratórium tapasztalatai alapján a valóshoz közelítő időskori környezetben idős és mozgáskorlátozott emberek tevékeny közreműködésével gyűjtöttünk tapasztalatokat. A számukra kifejlesztett eszközeinket elhelyeztük egyrészt rajtuk – derékszíjon, cipőtalpban, karórán, kitűzőként –, másrészt a környezetükben, mindinkább hozzájuk, életvitelükhöz, csökkent érzékszervi működésükre optimalizálva” – magyarázza Vass Dezső, aki szerint az eszközök töltéséhez elegendő lehet akár csak a test melege vagy a lépés mechanikai energiája.

A felvett adatokat okostelefon továbbítja, ami azonnal felveti a kérdést: reális elvárás, hogy egyedül élő, látás- és hallássérült idősek okostelefont használjanak, és alkalmazások között barangoljanak?

„Az idősek is két csoportra oszthatóak: vannak a »korábban mérnök volt« típusú emberek, akik általánosan nyitottak a világra, a technikai újdonságokra. Természetesen sokkal többen vannak, akik soha nem foglalkoztak számítástechnikával, rossz a látásuk, hallásuk. Nekik fejlesztettünk egy másik eszközt, amit ReHUB készülék fantázianévvel láttunk el. Ez arra utal, hogy maga egy telerehabilitációs adatgyűjtő; nincs képernyője, egy kis mikroprojektor vetíti a falra az információkat, hogy akár szemüveg nélkül is lehessen látni. Nincs hagyományos billentyűzete sem: távvezérlővel – a Nintendo Wii működéséhez hasonló módon – kell rámutatni a kívánt ikonra. Az idősek sokszor már egy gombot sem mernek megnyomni, mert félnek, hogy elrontják, ami a kezükben van. A ReHUB segítségével ráadásul bárkivel kapcsolatot tudnak tartani Skype-on keresztül, akár a kezelőorvossal is.”

Orvoslátogatás helyett

Itt újabb fontos ponthoz érkeztünk, ugyanis az egészségügynek jelentős kiadást okoz a krónikus-, illetve járóbeteg-ellátás a rengeteg orvos–beteg találkozó miatt, aminek egy részét egyre inkább ki tudná váltani a telemedicina, vagyis az otthoni gyógyulás, valóban jól kontrollált keretek között.

„Az AAL rendszerek elterjedésével több betegségtípust már a kezdeti fázisban fülön lehet majd csípni. A falra szerelhető szenzor például információt adhat a mellékhelyiség használatának gyakoriságáról, kezdődő Alzheimer-kóros esetében pedig a központi modul segítségével azonnal értesülhet az elkóborlásról a család vagy az az ellátó, aki kompetens az idős ember állapotának ismeretében” – mondja Vass.

A BAY-IKTI nem magát az eszközt állította most elő, de az ahhoz szükséges teljes technológia készen van. Vass Dezső szerint a konstrukciót az élet teheti olcsóbbá azáltal, hogy a felügyelni kívánt idős hozzátartozó számára a család összeadja a szükséges készülékre valót, a fejlesztő ugyanakkor nem zárja ki, hogy az egészségbiztosítók – felfedezve a megelőzésben rejlő lehetőséget – maguk is beszállnak a költségekbe.

A telemedicina, azaz a távorvoslás Észak-Amerikában, Ausztráliában már elterjedt kezelési, gondozási megoldás, Nyugat-Európában is gyorsan és folyamatosan terjed. Vass Dezső szerint ez a költséghatékony egészségügyi szolgáltatási megoldás már nálunk is az ajtón dörömböl, általános elterjedésének nincsenek technikai akadályai.  A mérnökök előtt mindazonáltal jelentős feladatok állnak még, egyrészt a telemedicina-rendszerek költségeinek csökkentése, illetve az egyszerűbb kezelhetőség kialakítása.