A Dél-Dunántúl, valamint az Észak- és a Dél-Alföld régió teljesített kimagaslóan jól a pályázatokon, ott várható a halgazdaságok legnagyobb felfutása a közeljövőben. Ez a három térség a 150 nyertes pályázat bő kétharmadát vitte el, míg a többi régióban csak öt-tíz nyertes pályázatot regisztrált a KPMG. A beruházások zöme akvakulturális beruházás, azaz halastavak és intenzív haltermelési medencék épülnek.
A medencékben az afrikai harcsa a király
A medencés intenzív haltenyésztésben évente lehalászott mintegy 2 ezer tonna hal csaknem 80 százaléka afrikai harcsa. A fennmaradó részből egyenként 100 tonna alatti mennyiséggel részesednek a tokfélék, illetve a harmadik helyre befutó pisztráng.
A tavakban a pontynak nincsen párja
A tógazdaságokban a megközelítően 15 ezer tonnával vezető ponty mögött második helyre szorul a harcsa 200-300 tonnával, a harmadik és negyedik helyen a csuka és a süllő osztozik kevesebb mint 100 tonna körüli éves átlaggal.
Az összesen mintegy 26 ezer tonna Magyarországon lehalászott hal zömét itthon fogyasztjuk el, az export a megtermelt mennyiségből mindössze 2 ezer tonna körüli. Tengeri halból évente 19 ezer tonnát importál az ország – áll a közleményben.
A közölt adatok a KPMG által az Európai Bizottságnak megküldött, a támogatások felhasználását vizsgáló éves jelentéséből valók.
10 ezer tonnával növelhető a magyar haltermelés
Mintegy 10 ezer tonnával növelhető 2014 után – az új uniós költségvetési ciklusban – a magyar haltermelés, amennyiben az EU-ban a korábbi magyar javaslatot elfogadva megnövelik az édesvízi haltartás támogatását – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter december közepén Tiszafüreden újságíróknak, egy szakmai rendezvényen.
A Halászati Operatív Program forrásainak kötelezettségvállalási szintje több mint 68 százalékos, amit a program sikereként értékelt Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára.
