Heves vita dúl az árfolyamrésről

Pluszbevételre tehettek szert a bankok az eladási és a vételi szint különbségéből. Perek ezrei indulhatnak.

MD
2012. 12. 18. 2:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Önkényesen módosíthatták a bankok a devizahitelek folyósítása és a törlesztőrészletek kiszámolása során alkalmazott árfolyamaikat 2010 ősze előtt, az eladási és a vételi szint különbségén pedig pluszbevételre tehettek szert. Az akkori szabályozás ugyanis lehetővé tette, hogy a pénzintézetek a hitelek folyósításakor alacsonyabb, vételi árfolyamot használjanak, míg a törlesztőrészletek kiszámolásakor a magasabb, eladási árfolyammal kalkuláljanak.

A kétféle árfolyam használata tilos

Bár a kétféle árfolyam használata már több mint két éve tilos, az árfolyamrés nemrégiben újra a figyelem középpontjába került, miután december 7-én a Fővárosi Törvényszék érvénytelennek nyilvánította az OTP egyik devizahitel-szerződését, mert abban nem volt feltüntetve a költségek között a devizaváltás, pedig a bank máshol egyértelművé tette, hogy az nincs ingyen. Sőt a Szegedi Ítélőtábla egyik tavaszi döntése egyenesen tisztességtelennek minősítette a kétféle árfolyam használatát, mivel szerintük a hitelek esetében nem történik valódi devizakereskedelem. A decemberi döntés a szakértők szerint precedensként szolgálhat a többi adósnak is. Lázár Dénes pénzügyi jogász, a pert megnyerő Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) egyik vezetője a Magyar Nemzetnek nemrégiben elmondta: ez a hiányosság a hitelszerződések jelentős részénél fennállhat, így hamarosan újabb perekre kerülhet sor.

Hatalmas eltérések mutatkoznak

A PITEE szakemberei megvizsgálták az árfolyamrések változásait, és azt tapasztalták, hogy a bankok marzsai között óriási eltérések mutatkoztak. Adataik szerint van olyan pénzintézet, amelyik három év alatt több mint a háromszorosára növelte ezt a rést. Ugyanakkor a szervezet vezetői nem vitatják el a bankok árfolyamrés használatához való jogát, nem úgy, mint a szegedi bíróság, amelyik magát a marzs használatát tartja tisztességtelennek. És úgy látszik, ezzel a véleményével nincs is egyedül, a pénzügyi felügyelet kezdeményezésére ugyanis a kormány azóta már megtiltotta a kétféle árfolyam alkalmazását.

A teljes cikket a Magyar Nemzet keddi számában olvashatja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.