A munkaadók abból indultak ki a 2013. évi bértárgyalásokon, hogy a gazdaság válságos időszaka tovább tart, javulás nem várható, ezért nem indokolt a minimálbér emelése, miután 2012-ben jelentős, 19 százalékos minimálbér, illetve a 15 százalékos garantált bérminimum emelés történt, amelyet részlegesen ellentételezett a költségvetés – rögzítette a munkaadói alapállást az MGYOSZ alelnöke. Mivel ennek a kompenzációnak nagyobb része 2013-ban már elmarad, a munkaadók által fizetendő minimálbér terhe automatikusan öt százalékkal emelkedik, miközben sok vállalkozásnak a bevétele jó esetben megmarad a korábbi szinten, rosszabb esetben csökkenhet – tette hozzá.
Rolek Ferenc elismerte azt is, hogy a keveset kereső munkavállalók számára öt százalék körüli infláció mellett jelentős reálbér csökkenés következett volna be, ha a minimálbér nem változott volna. Azaz a vállalkozások sem vitatják, hogy dolgozóiknak is meg kell élniük, ezért egy kismértékű, 2,6 százalék körüli minimálbér-emelés elfogadhatónak látszott.
Megállapodás született a kormány, a munkaadók és a szakszervezetek között a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról, így 2007 óta először nőhet a minimálbér és a garantált bérminimum reálértéke.
A minimálbér bruttó 93 000 forintról 98 000 forintra, a szakmunkás minimálbér pedig 108 ezerről 114 ezer forintra emelkedik 2013-ban.
A bértárgyalásokon jó kompromisszum született
Noha a tárgyalások során a munkaadók és a szakszervezetek álláspontja nem közeledett, a végeredmény mégis 5,4 százalékos minimálbér-emelés, igaz az első félévben ezt, pontosabban a 10 milliárd forintos többlet terhet 11 ágazatban, 256 ezer dolgozónál a költségvetés magára vállalta. Ami azt jelenti a matematika nyelvére lefordítva, hogy a 11 ágazatban, éves szinten 2,7 százalékkal emelkedik a minimálbér a vállalkozók terhére – vont mérleget az MGYOSZ alelnöke. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a 11 kiemelt ágazaton kívül több mint 365 ezer munkavállalónak éves szinten 5,4 százalékos minimálbér-emelést fizetnek a munkaadók, s ehhez a költségvetés nem járul hozzá.
„A végeredményt tekintve a bértárgyalásokon jó kompromisszum született, ami számunkra vállalható” – fogalmazott Rolek Ferenc, hozzátéve, hogy a 10 milliárd forintos költségvetési támogatás 2014-ben már elmarad, a 2014-es bértárgyalásokon „megjelenik majd” a 2,6-2,7 százalékos többletteher, nincs szó nulláról való indulásról, tehát a 2012. évi problémát a jövő terhére sikerült megoldani.
Rolek Ferenc véleménye szerint a bértárgyalások új szervezeti formája, az Országos Érdekegyeztetési Tanács (OÉT) helyébe lépő Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) jól betölti funkcióját. Ezt azzal magyarázza az alelnök, hogy a nyilvánosság nélkül zajló tárgyalások jóval rövidebbek, hiszen a szereplők „nem a kameráknak beszélnek”. A hetente ülésező VKF nem fél vagy egész napig tartott, hanem egy-két óra alatt befejeződött – tette hozzá.
Ugyanakkor az alelnök kissé szkeptikusan fogadta azt a felvetést, hogy a kormány szerint az adórendszer lényegi átalakítása 2012-vel véget ért. „Nyugtával dicsérd a napot, így szól a közmondás, s ez azért is indokolt, mert az MGYOSZ már fél-egy évvel ezelőtt is erre számított...” – fogalmazott, majd hozzátette: „egy év múlva térjünk vissza a témára”.
Tartani kell a hiánycélt
Miközben az MGYOSZ maximálisan egyetért a kormánnyal abban, hogy a három százalék alatti államháztartási hiányt tartani kell, s „érzékeljük, hogy ha a hiány várhatóan meghaladja ezt, akkor be kell avatkozni”, de a bevétel növelése érdekében hozott adótörvény-változások kártékonyak lehetnek – magyarázta Rolek Ferenc. „Hirtelen ötletek pattannak ki valakiknek a fejéből, amelyeket komoly egyeztetés nélkül, pillanatok alatt végigfuttatnak, és az egyeztetés hiánya miatt szakmai bakik csúsznak, csúszhatnak be a folyamatba. Ennek véget kellene vetni. Ha már szükség van a többletadókra, ám legyenek, de arra lenne szükség, hogy a fontos adótörvények ne változzanak már ebben a kormányzati ciklusban, s azokkal hosszan számolhassanak a vállalkozások” – fejtette ki az alelnök.
Ezzel kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet, hogy a VKF alapító okiratában benne van a gazdasági jogszabályokról való egyeztetés, márpedig az adótörvények ilyenek. Jelezte azt is, hogy a nemzetgazdasági tárca illetékes helyettes államtitkárával volt konzultáció a munkahelyvédelmi akciótervhez kapcsolódó kisadókról, ez az egyeztetés azonban elmaradt például a tranzakciós adóval, vagy a közműadóval kapcsolatban. „Mivel a vállalkozások fizetik ezeket az új adókat, mi jobban tudjuk, hogy milyen gyakorlati problémák kerülhetnek elő, ezért kellene még a jogalkotás folyamatában egyeztetni” – tolmácsolta a gyáriparosok kérését a szervezet alelnöke.
