Csökken Közép-Európa ipari teljesítménye

A közép-európai feldolgozószektor teljesítményének csökkenésére utalnak a térségi gyáripar aktivitását mérő legújabb beszerzői menedzserindexek.

William Jackson, az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott vezető közgazdásza szerdai elemzésében közölte, hogy a cég által Magyarországra, Csehországra és Lengyelországra kiszámolt, súlyozott és összesített múlt havi feldolgozóipari BMI-mutató 48,0-ra csökkent az előző hónapban kimutatott 48,8-ról. A ház számítási modellje szerint a három gazdaságra vetítve ez hozzávetőleg 2 százalékos átlagos ipari teljesítménycsökkenésnek felel meg éves összevetésben. Jackson hangsúlyozta, hogy Magyarországon a feldolgozószektor BMI-mutatója „hajlamos az extrém kilengésekre”. Az elemző szerint ugyanakkor a szerdai térségi BMI-adatok továbbra is azt az „immár megszokott” képet vázolják fel, hogy a nyugat-európai recesszió súlyos terhet ró az igen nyitott közép-európai gazdaságokra.

Nem kell túldimenzionálni

Daniel Hewitt, az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays felzárkózó gazdaságokkal foglalkozó vezető elemzője azt emelte ki szerdai értékelésében, hogy mélyült a különbség a közép- és kelet-európai országcsoport, valamint a többi felzárkózó térségi gazdaság ipari aktivitási mutatói között, mivel most már mindhárom közép-európai EU-gazdaság gyáripari BMI-mutatója a növekedés és a visszaesés mezsgyéjét jelző 50-es érték alatt van, ugyanakkor a török és az orosz indexek továbbra is a növekedési tartományban járnak.
Hewitt szerint ugyanakkor a térség egyes gazdaságaiban – különösen Magyarországon, Lengyelországban és Oroszországban – a BMI-adatok és a tényleges ipari teljesítmény közötti kapcsolat fellazulása figyelhető meg 2009 óta, így a Barclays „óva inti” a befektetőket a szerdai adatok „túldimenzionálásától”. A Barclays londoni elemzője is kiemelte, hogy a magyar feldolgozószektor beszerzési menedzserindexe „szélsőséges kilengéseket” mutat: a mutató az elmúlt fél év során minden hónapban vagy az 50-es érték alá, vagy e határszint fölé „ugrált”. Hewitt szerint ugyanakkor a szerdán ismertetett, 50-nél alacsonyabb magyar gyáripari BMI van inkább összhangban a magyarországi recessziót jelző többi gazdasági mutatóval.

Keresleti ingadozások

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzőstábja is azt emelte ki szerdai értékelésében, hogy a magyar BMI-mutató – amely a múlt hónapban 3,2 ponttal, 48,9 pontra esett – változatlanul „nagyon volatilis”. A ház szakértői szerint a magyar és a cseh gyáripari mutatók egyaránt folytatódó enyhe recesszióra vallanak. Magyarország esetében azonban a Morgan Stanley londoni elemzői „aggasztónak” nevezték, hogy a teljes feldolgozóipari aktivitási indexen belül az export részmutatója meredeken, 7,1 ponttal, 44,9 pontra – 2009 áprilisa óta a legalacsonyabb szintre – esett. A ház szerint ez a magyar gazdaság teljesítményében kulcsszerepet betöltő export „fenyegetettségét” mutatja.

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni szakelemzőinek szerdai értékelése szerint a közép-európai hármak BMI-adatai azt jelzik, hogy Magyarország és Csehország sokkal nagyobb mértékben ki van téve a külső – elsősorban az euróövezeti – kereslet ingadozásainak, mint Lengyelország. A GS szakértői szerint a szerdai magyar BMI-adatok alátámasztják a ház azon várakozását, hogy ebben a hónapban a magyar jegybank újabb kamatcsökkentést hajt végre.