A nemzetközi hitelminősítő elemzői szerint igaz, hogy a máltai és a ciprusi bankrendszer mérete egyaránt jóval nagyobb a két ország teljes gazdaságáénál, és mindkét bankszektor függ bizonyos mértékben a nem rezidens betétesek nyújtotta finanszírozástól, ám a közelebbi vizsgálat komoly különbségeket is feltár.
A máltai bankrendszer teljes eszközállománya Málta hazai össztermékének (GDP) 789 százalékát teszi ki; ez az euróövezeten belül a második legmagasabb ráta Luxemburg után. A ciprusi bankszektor összesített mérlegfőösszege a helyi GDP-érték 672 százaléka volt tavaly.
Mindazonáltal a Máltán működő, a helyi gazdasághoz „elhanyagolható mértékben” kötődő nemzetközi bankok eszközállománya a GDP-érték 494 százalékával egyenlő; ez a ráta a központi szerepet betöltő, a máltai gazdasághoz szorosan kapcsolódó és rendszerszintű fontosságúnak tartott hazai bankok esetében ugyanakkor csak 218 százalék, a helyi kisbankok esetében pedig mindössze 77 százalék a Fitch kimutatása szerint.
A hitelminősítő londoni elemzői azt valószínűsítik, hogy a máltai kormány szükség esetén támogatást nyújtana a központi jelentőségű hazai bankoknak. A Fitch Ratings szerint az ugyanakkor rendkívül valószínűtlen, hogy Málta a külföldi tulajdonú nagybankokat is támogatná, ezek ugyanis adott esetben saját anyabankjuktól, vagy a tulajdonos bankok honos országának kormányától kapnának segítséget.
Mindezek alapján a Fitch szakértői azzal számolnak, hogy a bankrendszerbeli kockázatokból a máltai közfinanszírozásra háruló esetleges pénzügyi kötelezettségek mértéke messze elmarad a ciprusitól.
Mindemellett a máltai bankrendszert kevésbé fenyegeti a nem rezidens betéttulajdonosok destabilizáló mértékű pénzkivonása is, annak ellenére, hogy e betétesi kör aránya a rendszerszintű betétállományon belül nagyobb – 68,8 százalék –, mint Cipruson (37 százalék). A máltai bankokban tartott külföldi betétek zöme ugyanis nemzetközi tulajdonú bankokban van – főleg a máltai bankok anyabankjaié –, és ez a betétesi struktúra kisebb betétmenekítési kockázatot jelent, mint más betétfajták, például azok, amelyeket gazdag külföldi magánszemélyek tartanak fenn – áll a Fitch Ratings keddi londoni elemzésében.
A cég a különbségek illusztrálására hangsúlyozza, hogy Máltára elsőrendű befektetési ajánlású „A plusz” szuverén adósbesorolást tart érvényben stabil kilátással, Ciprust ugyanakkor mélyen a spekulatív sávban, „B” besorolással listázza, és ez az osztályzat is negatív kihatású felülvizsgálat alatt áll.
Más nagy londoni házak szerint ugyanakkor a ciprusi bankválság után Málta is a piac figyelmének középpontjába kerülhet.
Az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászainak minapi helyzetértékelése szerint igaz, hogy a máltai bankszektorban külföldi bankok dominálnak, amelyek az adott bankcsoporton belüli likviditáskezelésre használják a máltai bankrendszert, jóval kisebb kockázatot támasztva így, mint amekkorát például az időközben felszámolt ciprusi Laiki bank jelentett a helyi bankszektorra.
Ha azonban valamelyik külföldi tulajdonú nagybanknál mégis fizetőképességi problémák támadnak, az elsöpörheti a máltai betétbiztosítási alapot, és a betétesek gyorsan kimenekülhetnek az országból, mivel – csakúgy, mint Cipruson – a máltai bankok portfólióiban kevés az olyan adósságpiaci befektetési eszköz, amelyet át lehetne strukturálni, még mielőtt a betétesek megtakarításaira kerülne a sor – állt a Capital Economics elemzésében.
