Szlovákia és az Európai Bizottság hétfőn megállapodott arról, hogy egy közösen felállítandó szakértői csoport fogja felmérni annak lehetőségeit, hogy hogyan lehetne hatékonyabban elkölteni a Szlovákiának járó uniós forrásokat, és főként, hogy mely területeken. A szlovák miniszterelnök szerint 250-600 millió euró közötti uniós pénzt veszíthet el Szlovákia, amennyiben nem sikerül lehívnia a még ebben a pénzügyi keretben lekötött forrásokat.
Robert Fico hétfőn látogatott el Brüsszelbe, ahol az Európai Bizottság elnökével találkozott. A kormányfő José Manuel Barrosóval együtt elmondta, Pozsonynak komoly nehézségei vannak a 2007–2013 között elérhető uniós források lehívásával, és reális a veszélye is annak, hogy jelentős pénzek maradnak Brüsszelben, így pedig komoly, gazdasági növekedést segítő projektek kerültek veszélybe.
Barroso elmondta, a szakértői csoport ténykedése mellett a bizottság lehetővé teszi, hogy a nagy infrastrukturális projektek engedélyezését gyorsított eljárásban hajtsák végre, és hogy hatékonyabban tudja elkölteni Pozsony a veszélyeztetett társadalmi csoportok helyzetének javítását célzó beruházásokat.
Fico jelezte, a veszélyben lévő projekteket Jan Figel minisztersége alatt (2010–2012) alkották meg, az uniós forrásokra meg is tették a kötelezettségvállalásokat, ha viszont a projektek nem kerülnek hamarosan előrehaladott állapotba, és a szlovák hatóságok a lekötéstől számított két éven belül (N+2 szabály) nem tudják benyújtani Brüsszelnek a számlákat, akkor az Európai Unió nem tudja utólag finanszírozni a beruházásokat.
A szlovák miniszterelnök a gazdasági növekedés serkentése érdekében azt szeretné, ha ezeket a forrásokat új projektekre tudná fordítani Pozsony. Ilyenek között említette az egészségügyi szektort, ahol, mint fogalmazott, a kabinetnek lennének elképzelései az uniós pénzek elköltésére; a másik terület pedig a nagy, költséges infrastruktúra modernizálása. Ezekben az esetekben fel kellene függeszteni a már meglévő, adott esetben elkezdődött, de még ki nem fizetett projekteket, hiszen ezek végrehajtása kétséges. Ezek költségeit viszont más területekre kellene átirányítani, amelyeken gyorsabb előrelépést lehetne elérni – magyarázta Fico.
Kérdésre válaszolva elmondta, szóba kerülhet az N+3 szabály alkalmazásának lehetősége is, ezt viszont külön kérvényeznie kell Szlovákiának Brüsszelben. Ezzel a bizottság lényegében plusz egy évet adna Pozsonynak arra, hogy elinduljanak az EU-val már kitárgyalt projektek, így a pénz lekötésétől számított három éven belül kellene Szlovákiának benyújtania a kivitelezési számlákat az Európai Bizottság számára. Ezt az utolsó lehetőségként kezeli Pozsony, első körben az egészségügy és az infrastruktúra fejlesztése a cél.
Ugyanezt emelte ki Fico a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keret kapcsán is. Szerinte „a bizottság végre meglátta”, hogy a gazdasági növekedés szolgálatába kell állítani a következő uniós keretköltségvetést. A miniszterelnök elmondta, a bizottság eddig túl nagy hangsúlyt fektetett az úgynevezett „puha intézkedésekre”, pedig például az infrastruktúra-fejlesztés fontos lenne a gazdasági növekedés szempontjából.
