Több mint félmilliárd eurót veszíthetnek a szlovákok

A jelenlegi állás szerint jelentős mennyiségű uniós forrást nem fognak tudni lehívni az év végéig tartó pénzügyi keretből.

Szlovákia és az Európai Bizottság hétfőn megállapodott arról, hogy egy közösen felállítandó szakértői csoport fogja felmérni annak lehetőségeit, hogy hogyan lehetne hatékonyabban elkölteni a Szlovákiának járó uniós forrásokat, és főként, hogy mely területeken. A szlovák miniszterelnök szerint 250-600 millió euró közötti uniós pénzt veszíthet el Szlovákia, amennyiben nem sikerül lehívnia a még ebben a pénzügyi keretben lekötött forrásokat.

Robert Fico hétfőn látogatott el Brüsszelbe, ahol az Európai Bizottság elnökével találkozott. A kormányfő José Manuel Barrosóval együtt elmondta, Pozsonynak komoly nehézségei vannak a 2007–2013 között elérhető uniós források lehívásával, és reális a veszélye is annak, hogy jelentős pénzek maradnak Brüsszelben, így pedig komoly, gazdasági növekedést segítő projektek kerültek veszélybe.

Barroso elmondta, a szakértői csoport ténykedése mellett a bizottság lehetővé teszi, hogy a nagy infrastrukturális projektek engedélyezését gyorsított eljárásban hajtsák végre, és hogy hatékonyabban tudja elkölteni Pozsony a veszélyeztetett társadalmi csoportok helyzetének javítását célzó beruházásokat.

Fico jelezte, a veszélyben lévő projekteket Jan Figel minisztersége alatt (2010–2012) alkották meg, az uniós forrásokra meg is tették a kötelezettségvállalásokat, ha viszont a projektek nem kerülnek hamarosan előrehaladott állapotba, és a szlovák hatóságok a lekötéstől számított két éven belül (N+2 szabály) nem tudják benyújtani Brüsszelnek a számlákat, akkor az Európai Unió nem tudja utólag finanszírozni a beruházásokat.

A szlovák miniszterelnök a gazdasági növekedés serkentése érdekében azt szeretné, ha ezeket a forrásokat új projektekre tudná fordítani Pozsony. Ilyenek között említette az egészségügyi szektort, ahol, mint fogalmazott, a kabinetnek lennének elképzelései az uniós pénzek elköltésére; a másik terület pedig a nagy, költséges infrastruktúra modernizálása. Ezekben az esetekben fel kellene függeszteni a már meglévő, adott esetben elkezdődött, de még ki nem fizetett projekteket, hiszen ezek végrehajtása kétséges. Ezek költségeit viszont más területekre kellene átirányítani, amelyeken gyorsabb előrelépést lehetne elérni – magyarázta Fico.

Kérdésre válaszolva elmondta, szóba kerülhet az N+3 szabály alkalmazásának lehetősége is, ezt viszont külön kérvényeznie kell Szlovákiának Brüsszelben. Ezzel a bizottság lényegében plusz egy évet adna Pozsonynak arra, hogy elinduljanak az EU-val már kitárgyalt projektek, így a pénz lekötésétől számított három éven belül kellene Szlovákiának benyújtania a kivitelezési számlákat az Európai Bizottság számára. Ezt az utolsó lehetőségként kezeli Pozsony, első körben az egészségügy és az infrastruktúra fejlesztése a cél.

Ugyanezt emelte ki Fico a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keret kapcsán is. Szerinte „a bizottság végre meglátta”, hogy a gazdasági növekedés szolgálatába kell állítani a következő uniós keretköltségvetést. A miniszterelnök elmondta, a bizottság eddig túl nagy hangsúlyt fektetett az úgynevezett „puha intézkedésekre”, pedig például az infrastruktúra-fejlesztés fontos lenne a gazdasági növekedés szempontjából.