Parragh, valamint a rendezvényen részt vevő európai bizottsági tisztségviselők – akik a médiától nevük mellőzését kérve szólaltak meg – egyaránt úgy vélekedtek: jó esély van arra, hogy az uniós végrehajtó intézmény a közeli napokban a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás beszüntetése mellett foglaljon állást. A magyar kamarai elnök ugyanakkor kétkedően nyilatkozott arról, hogy az EU hamarosan sikereket tudna elérni a gazdasági válság leküzdésében. Azt mondta, Európa – amely a 2008-ban kitört hitelválság kezdetén azt állította, hogy az egész csupán amerikai probléma – folyamatosan egy-két éves lemaradásban van a válságra történő válaszadás teendőit illetően.
Parragh László ugyanakkor bírálta azt a jelenséget is, hogy a Magyarországnak szánt uniós támogatási pénzekből jelentős összegek „ragadnak bent” az EU kasszájában. A bankrendszerről szólva a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke bírálta azokat a külföldi bankokat – szerinte főként osztrák pénzintézetekről van szó –, amelyek, mint fogalmazott, a „fogd a pénzt, és fuss” elvének jegyében jelentek meg Magyarországon, majd hatalmas összegeket vontak ki onnan. Parragh szerint meg kell reformálni azt a magyar bankrendszert, amely – a kamarai adatok szerint – 89 százalékban külföldi kézben van.
Az uniós tisztségviselők egyike ugyanakkor olyan példákkal élt, hogy Finnországban alig van finn kézben pénzintézet, mégis jól működik a bankrendszer, Spanyolország pedig spanyol kézben levő bankokkal is válságos helyzetbe tudott süllyedni. Az egyik európai bizottsági tisztségviselő – elismerve a túlzottdeficit-eljárás terheit – Magyarország fő problémájának a külfölddel szembeni eladósodottság magas fokát tartotta. Mint mondta, meg kell tanulni, hogy a bankár napsütésben szívesen ad kölcsön esernyőt, ám amint elered az eső, azt azonnal visszakéri. Aki pedig hitelhez akar jutni a banktól – tette hozzá –, annak meg kell tudnia győzni a bankot arról, hogy nincs is szüksége a pénzre.
