A lakosság kétötöde túlzsúfolt környezetben él

Szlovákiában túlzsúfolt háztartásban, vagyis a megfelelőnél kisebb lakótérben él a lakosság 39,5 százaléka – derült ki a Postová Banka elemzéséből.

Az Eurostat adataira hivatkozó elemzés szerint bár az elmúlt évek során némileg javultak a szlovákiai lakhatási körülmények, a túlzsúfoltság tekintetében még jóval rosszabbak mind az unió, mind pedig az eurózóna átlagánál.

Míg 2011-ben az eurózóna országaiban átlagosan a lakosság 11,3 százaléka élt túlzsúfolt körülmények között, ez az arány az Európai Unió (EU) 27 tagországának átlagát tekintve 16,9 százalék volt. Szlovákiában öt év alatt mintegy öt százalékponttal csökkent a túlzsúfolt lakásokban élők aránya, de az adat még mindig a hatodik legrosszabb volt az EU-s országok közül.

A lakások túlzsúfoltságát tekintve az EU-tagországok közül Romániában a legrosszabb a helyzet, ott az Eurostat számításai szerint a lakosság 54,2 százaléka él a kelleténél zsúfoltabb körülmények között. Magyarországon ez az arány 47,1 százalék.

Azt, hogy egy lakás túlzsúfolt-e, a statisztika készítésekor a magánéletet és az intimitásérzetet befolyásoló több tényező megléte vagy hiánya alapján határozták meg. Ezek szerint túlzsúfoltnak számít például az a lakás, amelyben egy szobában három vagy több gyermek él együtt, de az is, ha két különböző nemű gyermek osztozik a szobán. A túlzsúfolt lakhatási körülmények fogalmába tartozik az is, ha két felnőtt él egy lakószobában.

A túlzsúfoltság leginkább a fiatalabb korosztályokat sújtja, a 18 évesnél fiatalabbak több mint fele kénytelen ilyen körülmények között élni. A jelenség által legkevésbé érintett korcsoport a 65 évesnél idősebbek korosztálya, közülük csupán 15 százaléknyian élnek ilyen körülmények között.

Szlovákiában az elemzésben közölt adatok szerint a zsúfoltságtól eltekintve a lakosság viszonylag jó lakáskörülmények között él. Olyan lakásban, házban, ahol nedves falak, beázó tető, rothadó padlózat vagy egyéb körülmények csökkentenék a komfortot, az ország lakosainak 7,8 százaléka lakik, ez az arány mintegy fele az EU-s átlagnak.

Szlovákiában a lakosság 82 százaléka lakik saját tulajdonú házban vagy lakásban. Ez az arány a saját, ám jelzáloghitellel terhelt ingatlanokat is beleszámítva 90,2 százalékot tesz ki.

A szlovák központi bank (NBS) adatai szerint tavaly Szlovákiában a lakáscélú ingatlanok átlagos négyzetméterenkénti ára 1231 euró (357 ezer forint) volt. Az elmúlt néhány évben a lakosság – a régiónkénti átlagárhoz és havi bevételhez viszonyított – ingatlanvásárlási ereje érdemben nem változott. Régiók szerinti elosztásban Pozsony és környéke van a legrosszabb helyzetben, az ott lakók tavaly mindössze 0,6 négyzetméternyi lakáscélú ingatlant vehettek volna egyhavi bérükből.