Navracsics Tibor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) vezetője a devizahitelezéssel kapcsolatos bírósági ügyekkel kapcsolatos kérdésekről tartott egyeztetést követő sajtótájékoztatón a Napi Gazdaság cikke szerint azt mondta, a bankszövetség javaslatairól tárgyaltak a jogalkalmazásban érintett felekkel.
Ismert, korábban érintettként az Országos Bírósági Hivatal (OBH) a Kúriával egyeztetve javasolta a devizahiteles-perek felülvizsgálatára vonatkozó szabályok módosítását úgy, hogy kis értékű ügyekben is lehessen a Kúriához fordulni, ha az közérdeket szolgál. A bírósági hivatal javaslatai a várva várt jogegység megszületését szolgálnák, komoly előrelépést jelenthetnek a devizahiteles-perekben.
A kormány két konzultációsorozatot is indított a devizahitelesek ügyének rendezésére. A közigazgatási és igazságügyi miniszter, mint olvasható, a jogi lehetőségeket vette számba az igazságszolgáltatási rendszer vezetőivel, míg a nemzetgazdasági miniszter a gazdasági élet szereplőivel tárgyal. Varga Mihály a Hír Televíziónak azt mondta: a kormány megvárja a döntéssel, hogy milyen jogi keretek között rendezhető törvényesen a hitelkárosultak helyzete.
A bankszövetség javaslatai közül a jogszabály által kötelezővé tett árfolyamgát volt az egyik javaslat, amire – mint az MNO megírta – már talált megoldást a kormány a kiszélesítéssel. További banki javaslat volt a 90 napon túli nem teljesítő adósok helyzetének rendezése, illetve tartozásuk esetleges elengedése. A bankok javaslatot tettek az árfolyamrés jogszabályban történő rendezésére is. Ezek mellett javasolták azt is, hogy a bíróságok a jövőben ne csak a szerződések érvénytelenségét mondják ki, hanem az elszámolás módját is határozzák meg.
Navracsics a sajtótájékoztatón arról is beszélt, voltak szervezetek, amelyek már hamarabb elküldték (lásd feljebb – a szerk.) javaslataikat a felvetésekről. Ezek egy része jogszabályváltozásokat javasol. Az OBH jelzése szerint a fővárosban a perek 56 százaléka kapcsolódik a devizahitelekhez, ráadásul ezeknek a pereknek robbanásszerű növekedése várható. Szerintük probléma, hogy a perek döntő része Budapestre koncentrálódik.
Az OBH ezeknél a pereknél – összhangban az egyéb fogyasztóvédelmi ügyekkel – azt javasolta, hogy a jövőben ne az alperes, hanem a felperes székhelye alapján illetékes bíróság ítélkezzen. Az OBH azt is javasolta, hogy a jövőben ezen perek előtt legyen egy kötelező közvetítői eljárás a bankok és az adósok között.
A közjegyzői és a jogi kamara alapvetően a végrehajtásra vonatkozóan adtak javaslatokat, ezek kidolgozása és törvénybefoglalása időigényes, ezért Navracsics türelmet kért.
Az alapvető álláspont az, hogy a Kúriának egységesítenie kellene az ítélkezési gyakorlatot. A Legfőbb Ügyészség jelezte is, hogy már ezt teszik, szorosan együttműködve. Ugyanakkor nehézséget okoz, hogy a perek természetesen egyediek. Kitértek arra is, kirajzolódni látszanak olyan pontok, amelyek egységessége azért felvethető.
Az egyik a szerződéses konstrukciók esetleges érvénytelensége, illetve az, hogy vannak-e olyan jogcímek, amelyek alapján ezek a szerződések érvénytelenek, és ha igen, milyen konzekvenciákat kell levonnia a bíróságoknak. A szerződések tartalma ugyan különböző, ám az egyoldalú kamatváltozás lehetősége, illetve az, hogy ki viselje a kamatváltozás terhét, szintén egységesíthető lehet. A másik az árfolyamrés szabályozása. A bankszövetség szerint azért kellene jogszabályban rendelkezni erről, mert jelenleg sem jogszabály, sem a szerződések nem rendezik egyértelműen ezt a tételt.
Navracsics szerint a javaslatok közül csak az ügyrendi kérdéseket – a peráthelyezések kérdéseiben – tudják gyorsan megoldani, az ítélkezési gyakorlat egységesítéséről és az egyéb javaslatokról a minisztériumnak ki kell alakítania az álláspontját. A miniszter a jövő héten találkozik majd Darák Péterrel, a Kúria elnökével, és megvitatják, milyen lépéseket lehet tenni a kérdésben.
Az NGM-nek a kérdés gazdasági megoldását kell meghatározni, a KIM emögé a jogi megoldás kidolgozásáért felelős – mondta Navracsics. A miniszter szerint még ebben a ciklusban meg kell alkotni a szükséges jogszabályokat, arra ugyanakkor nincs joga, hogy a bíróságoknak határidőt szabjon a jogegységi döntésre. Az OBH elnöke kérhet soronkivüliséget a perek kérdésében, a miniszternek és a kormánynak ilyen jogköre nincs – mondta a miniszter.
A KIM nyáron már hat javaslatot terjesztett a minisztérium elé, ezek egyike a tömeges érdeksérelemre hivatkozva szerződések visszamenőleges módosítása lehet, ám Navracsics hangsúlyozta: egyelőre erre nem készülnek – a cél most az, hogy ezt a durva megoldást elkerüljék és egyéb megoldásokkal éljenek.
A Kúria Polgári Kollégiuma folyamatosan elemzi a devizahitelekkel kapcsolatos pereket, azok mennyiségi alakulását és főként az azokban felmerülő többrétegű, összetett jogi problémákat, és erről rendszeresen tájékoztatja a közvéleményt – írták.
A Magyar Bankszövetség által elkészített javaslat is mutatja ennek a kérdésnek az összetettségét. Amennyiben a megoldáshoz szükséges konkrét jogszabálytervezetek elkészülnek, azok szakmai véleményezését a Kúria a szokásos eljárási rendben megteszi – áll a Kúria közleményében.
A Kúria maga is átérzi a devizaperek társadalmi jelentőségét, ezért javasolta a felülvizsgálati eljárás szabályainak módosítását. Így lehetőség nyílna – kivételes esetben – azokban az értékhatár alatti perekben is felülvizsgálati eljárást kezdeményezni, amelyekben jelentős elvi kérdés merül fel.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke elmondta, az ügyvédi kar a bíróságok működőképességének megőrzése mellett abban is teljesen egységes, hogy a devizahitelekkel kapcsolatos homlokegyenest ellentmondó bírói döntések miatt szükséges az ítélkezési gyakorlat egységesítése. Ugyanis ha továbbra is fennmarad a jelenlegi bizonytalanság ezeknek a jogvitáknak a bírósági megítélésében, akkor fennáll a veszélye annak, hogy indokolt jogérvényesítések maradhatnak el, illetve indokolatlan perlekedés indulhat be.
Hozzátette, hogy az ügyvédek – mint mindenki más – számára fontos az is, hogy a devizahitel-probléma kezelése sikeres legyen, és a társadalom megőrizze nyugalmát. A szakember elmondta, a konkrét jogviták eldöntésében természetesen mindenkor a bíróság az illetékes, és ha van olyan terület, ahol sok ügyben ellentétes döntés születik, akkor a Kúrián a sor, hogy helyreállítsa az ítélkezési gyakorlat egységét.
A megbeszélésen felvetődött két jogszabály-módosítási javaslat. Az OBH a devizahiteles perek illetékességével kapcsolatban kezdeményezne lépéseket, az ügyvédi és a közjegyzői kamara pedig a végrehajtás megszüntetésére vonatkozó perekkel összefüggésben – ismertette a javaslatokat a kamarai elnök. Az Alkotmánybíróság nem vett részt a találkozón, ami érthető is, hiszen a többi meghívottal ellentétben nincsenek feladatai a jogszabály-előkészítésben – tette hozzá Bánáti János.
A kamarai elnök elmondta, kevés idő és lehetőség volt az elképzelések előzetes koordinálására. A Kúria, a Legfőbb Ügyészség a jogrendszerből adódó elvi lehetőségeit vázolta a megbeszélésen, az MNB képviselője tartózkodott a jogi kérdésekben való állásfoglalástól, az OBH, illetve a két kamara röviden vázolta elképzeléseit, az ombudsman pedig arra emlékeztetett, hogy a rendszerváltozást követően az OTP-hitelek kapcsán az Alkotmánybíróság egyszer már döntött arról, hogy van lehetőség bizonyos adósok speciális jogszabályi kezelésére.
Az Orbán-kormány már 2010-es hatalomra kerülése után jelezte: meg fogja menteni a devizahiteleseket, és a következő hónapok tárgyalásai során előkerült a végtörlesztés és az árfolyamgát ötlete is. 2010 októberében a jegybank alelnöke, Király Júlia óva intette a kormányt attól, hogy megsegítse a devizahiteleseket, mert „veszélyeztetné a piac működését”. Rogán Antal, a gazdasági bizottság elnöke azonban alig egy hétre rá bejelentette, hogy a kabinet nem lép vissza tervétől, év végétől pedig jön a végtörlesztés. Bővebben>>>
