Szijjártó szerint a megállapodás a keleti nyitás stratégia újabb sikerpontja, és hangsúlyozta: a Magnit azért hozza létre fuvarozási vállalatát, hogy Magyarországon és más európai uniós országokban vásárolt élelmiszer-ipari termékeit eljuttassa oroszországi üzlethálózatába. Hacsatur Pombuhcsan, a Magnit Nyrt. igazgatósági tanácsának elnöke kiemelte: logisztikai stratégiai partnernek tekintik Magyarországot, és hosszú távú együttműködést terveznek, egyben megköszönte a magyar kormány támogatását.
A külügyi államtitkár elmondta, hogy a Magnitnak Oroszországban 1763 településen 7739 üzlete volt, és körülbelül 200 hipermarketet üzemeltetnek, tavalyi bevételük 448 milliárd rubel (körülbelül 15 milliárd dollár) volt. A Magnit Oroszország egyik legnagyobb munkaadója, 200 ezer foglalkoztatottal. A Magnit magyarországi beruházása óriási lehetőség a magyarországi termelők és élelmiszer-ipari vállalatok számára – emelte ki az államtitkár.
Megkezdődtek a tárgyalások pénteken Budapesten a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság, valamint a magyar kormány között a Budapest–Belgrád vasútvonal kínai közreműködéssel megvalósuló felújításáról; a beruházás költsége a becslések szerint 2,89 milliárd dollár lesz – tájékoztatott Szijjártó Péter.
A Magnit eddig is jelentős beszerzéseket eszközölt Magyarországon: tavaly és idén összesen 12 millió euró értékben vásárolt Magyarországon, alapvetően húskészítményeket, konzerveket, friss zöldséget és gyümölcsöt, valamint tokaji bort és pezsgőt – ismertette Szijjártó. Annak érdekében, hogy a Magnit és Magyarország is a lehető legtöbbet profitálhassa az együttműködésből, a HITA és az orosz cég egyetértési nyilatkozatot ír alá stratégiai együttműködésről – közölte.
A sajtótájékoztató után Hacsatur Pombuhcsan és Bödőcs Róbert, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) befektetésösztönzési és üzletfejlesztési elnökhelyettese látta el kézjegyével a nyilatkozatot. Szijjártó ismertetése szerint ebben rögzítették: a Magnit mindent megtesz, hogy a lehető legtöbb munkahelyet hozza létre Magyarországon, és a lehető legtöbb céget alkalmazza alvállalkozóként. A HITA azt vállalja, hogy a jogszabályi keretek között a lehető legtöbb támogatást adja a cég magyarországi beruházásához, tevékenységéhez.
A magyar–orosz gazdasági kapcsolatokról szólva kifejtette: Oroszország az európai unión kívüli országok sorában a legfontosabb külkereskedelmi partnere Magyarországnak, tavaly a külkereskedelmi forgalom meghaladta a 11,5 milliárd dollárt, ezzel Oroszország Magyarország harmadik legfontosabb külkereskedelmi partnerévé vált.
Szijjártó emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök idén januárban Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és megállapodtak abban, hogy a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat úgy kell bővíteni, hogy a magyar export növelésével folyamatosan csökkenjen a magyar szempontból negatív szaldót. Hozzáfűzte: tavaly Magyarország mintegy 3,3 milliárd dollár értékben exportált, és 8,3 milliárd dollár értékben importált Oroszországból, ez az 5 milliárd dolláros negatív szaldó mára mérséklődött.
Az államtitkár kifejtette: az idei első hét hónapban a kereskedelmi forgalom a két ország között úgy nőtt 7 százalékkal, hogy közben a magyar export 11 százalékkal emelkedett. Ezenkívül 2013 első három negyedévében a magyar mezőgazdasági és élelmiszer-ipari export 27 százalékkal nőtt, és elérte a 223 millió dollárt.
Szijjártó szerint ez azt bizonyítja, hogy a magyar exportnövelés legversenyképesebb termékei a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, például a friss zöldségek és gyümölcsök, a GMO-mentes élelmiszerek, a húskészítmények, és a minőségi alkoholos italok.
