Jezic 2012 októberében ígérte meg a zágrábi megyei bíróságon, hogy 30 napon belül befizeti a bíróság számlájára azt az ötmillió eurót, amelyet vallomása és a vádirat szerint is a Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt adott kenőpénzként Ivo Sanader horvát miniszterelnöknek az INA irányítási jogaiért cserébe. Ez azóta sem történt meg.
Az üzletembert a lap értesülései szerint egy zürichi kórházban ápolják, orvosai azt mondták, hosszabb ideig nem lehet majd vele kapcsolatba lépni, így nem tudja azt sem elmondani, miért késlekedik a befizetéssel.
Az említett ötmillió euró lett volna a fő tárgyi bizonyíték az ügyben, ezzel lehetett volna bizonyítani, hogy Sanader valóban elfogadott kenőpénzt, és Jezic külföldi cégének számláján rejtette el – írta a Jutarnji list. A befizetés helyett viszont Jezic először nem volt hajlandó átvenni az ítéletről szóló végzést, majd a svájci központú Dioki Holding nevű cég nyújtott be panaszt a döntés ellen azzal az indoklással, hogy a bíróság törvényt szegett, amikor a végzést nem a cég svájci címére küldte el, hanem Jezic címére. Az üzletember pedig éppen azzal indokolta, hogy nem vette át a dokumentumot, hogy a Dioki Holding zágrábi leányvállalatának címezték, amelynek szerinte semmi köze az ügyhöz.
A Jutarnji list azt írta, Jezic azzal érvelt, hogy mivel az ítéletet nem a megfelelő módon kézbesítették, ez felmenti a benne foglaltak teljesítése alól.
A kihallgatás során Sanader ügyvédei azt próbálták bizonyítani, hogy Jezic valójában pénzt mosott a svájci cégen keresztül, ezért feltették a kérdést, hogy ha az Sanader pénze lenne, miért nem adta neki vissza. Jezic ezt azzal indokolta, hogy nem akarta visszaadni, mert tudta, kenőpénzről van szó, és a horvát államnak akarta visszafizetni függetlenül attól, hogy elítélik-e Sanadert vagy sem. Azt állította, hogy Sanader a barátja volt, aki megkérte, szervezze meg, hogy egy tízmillió eurós külföldi átutalást kaphasson kézhez. Jezic állítólag ezt azért vállalta, mert abban az időben Sanader volt az ország legbefolyásosabb embere. A pénzt két ötmilliós részletben kellett volna kifizetni fiktív tanácsadói szerződéseken keresztül. Az első részletet 2009 júniusában folyósították, és Jezic vallomása szerint annak ellenére, hogy neki csak 10 százalékos részesedése volt a svájci cégben, sikerült úgy intéznie, hogy a cég többségi tulajdonosai ne tudjanak a befizetésről.