Kálmán János úgy fogalmazott: sok évig tartó pereskedés után jutott társasága jogos tulajdonához, miközben a svájci érdekeltségű Holcim sokáig jogszerűtlenül működtette a gyárat. Az ügyvezető hosszan ismertette a sajtótájékoztatón, hogy miképp rekesztette ki az 1990-es évek elején egy nyertes privatizációt követően a gyárból és az azt működtető részvénytársaságból a Holcim, miért kellett a svájci cég zürichi székháza előtt „tüntetnie”, és hogyan jutott gyáron belülre. Közölte: tervei szerint a cementgyárban 4-5 milliárd forintos fejlesztést követően indulhat újra a termelés, a cég mintegy 300 embert foglalkoztat majd, és a tervek szerint 1 millió tonna cementet gyárt évente, főleg hazai piacra.
A Holcim ugyanakkor továbbra is jogszerűtlennek és elfogadhatatlannak tartja, hogy a kft. erőfölénnyel elfoglalta a hejőcsabai cementgyárat. A társaság közlése szerint a Miskolci Járásbíróság 2014. február 11-ei végzésében elutasította a Magyar Cement ingatlankiürítés iránti kérelmét.
A sajtótájékoztatón Kriza Ákos, Miskolc fidesz–KDNP-s polgármestere azt mondta: a miskolci városvezetés legfontosabb feladatának tekinti a munkahelyteremtést, s a termelését 2011-ben leállító gyár újraindítása és működtetése mintegy háromszáz embernek ad munkát.
