Magyarországon az előző három hónapban negatív tizenkét havi inflációs ütemeket mértek – júniusban 0,3 százalékkal csökkent az éves fogyasztói árindex –, és a City elemzői közössége szerint a múlt hónapban sem mutatkozott komolyabb felhajtóerő. Egyes londoni házak előrejelzései szerint az orosz élelmiszerimport-embargó is inkább a deflációs nyomást erősítheti a közép-európai EU-gazdaságokban.
A City egyik legnagyobb kereskedelmi bankcsoportja, a Barclays felzárkózó piacokra szakosodott elemzői a júliusi inflációs számok keddi ismertetése előtt azt jósolták, hogy éves összevetésben 0,1 százalékkal csökkenhetett tovább a fogyasztói árindex a múlt hónapban. A ház közgazdászai szerint a belépő bázishatások gyakorolhattak valamelyes felfelé ható nyomást, de az éves infláció változatlanul negatív lehetett júliusban.
A Barclays londoni elemzői szerint az egész közép- és kelet-európai térségben várhatóan gyenge marad az infláció, elsősorban az erőteljes térségi kereskedelmi verseny és az olcsó euróövezeti import miatt; ez utóbbit jelzi a negatív termelői szintű árindex. Emellett lefelé hajtja a térségi inflációt az alacsonyabbra került inflációs várakozás is, amely a hosszabb távú európai növekedési kilátásokkal kapcsolatos aggályokkal áll összefüggésben – fejtegették a Barclays elemzői.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni közgazdászai szerint az éves összevetésű júliusi magyarországi infláció „zéró közelében” stabilizálódhatott. A ház elemzői szerint az élelmiszerárak csökkenését ellentételezhették az üzemanyagok, az alkohol- és a dohányfélék, valamint a szolgáltatások magasabb árai.
A cég szakértői ugyanakkor hosszabb távon jelentős lefelé ható inflációs nyomást várnak az orosz élelmiszerimport-korlátozásoktól. A JP Morgan elemzői szerint a közép- és kelet-európai országok Oroszországnak szánt élelmiszerexportjának átirányítása más EU-gazdaságokba nehéznek bizonyulhat, mivel – éppen az orosz importembargó miatt – ezekben az országokban is élelmiszer-túlkínálat alakulhat ki, hacsak a fölös mennyiséget el nem távolítják a piacról.
A ház szerint ez a várható túlkínálat valószínűleg felerősíti és meghosszabbítja a közép-európai EU-gazdaságok élelmiszeráraiban máris érvényesülő deflációs folyamatot. A cég közgazdászai közölték: előzetes becsléseik szerint Magyarországon és Lengyelországban egyaránt 0,5 százalékpontnyi negatív hatást gyakorolhat a teljes kosárra számolt fogyasztói árindexre az orosz importtilalom.
A JP Morgan számításai szerint az orosz tilalmi listán szereplő élelmiszerfélék súlya a magyar inflációs kosárban 12,5 százalék, a lengyel kosáron belül 14,4 százalék.
A 4cast nevű pénzügyi-gazdasági elemzőház szakértői is zéró tizenkét havi inflációt várnak júliusról a 0,3 százalékos júniusi visszaesés után. A ház szerint a felhajtóerőt részben a korábbi hatósági árcsökkentésekből eredő bázishatások adhatták.
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői enyhén pozitív, 0,1 százalékos éves inflációt valószínűsítenek júliusra. A cég szakértői szerint változatlanul az élelmiszerárak jelentik a legnagyobb dezinflációs nyomást.
A GS elemzői 2014 hátralévő részére sem várnak érdemi inflációt Magyarországon és a többi közép-európai EU-gazdaságban. A ház előrejelzése szerint 2014 végére a tizenkét havi magyar infláció 1,1 százalékig gyorsulhat, elsősorban a bázishatások miatt. A Goldman Sachs londoni szakértői ugyanakkor azzal számolnak, hogy az éves összevetésű infláció 2015 második felében eléri a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos középtávú célját.
