Minden, amit Paksról tudni érdemes, tényszerűen, kormányzati propaganda nélkül

Fellélegezhet a magyarországi áramtermelés, ahogyan fokozatosan emelik a paksi atomerőműben a teljesítményt. Miután a Duna vízállása már megengedi, várhatóan szerdára áll vissza a termelés a névleges kapacitásra, vagyis az eddigi 500 megawattról 2000-re emelik a kibocsátást. A paksi atomerőmű a hazai áramtermelésnek mintegy feléért, a felhasználásnak harmadáért felel.

Fotó: Denes Martonfai

Felkészülés helyett havária helyzet

A történet különösen azért kellemetlen, mert a veszély nem egyik napról a másikra jelent meg: vízügyi és energetikai szakemberek már korábban jelezték az alacsony dunai vízállásból fakadó kockázatokat, július végén pedig már konkrétan látszott, hogy Paks teljesítményét vissza kell venni. Július 30-án az erőmű bejelentette, hogy meg kell kezdeni a teljes leállítást. Szakemberek közben arra figyelmeztettek, hogy a helyzet tovább romolhat. Ehhez képest a szükséges beavatkozás – a vízszintet biztosító műszaki megoldás – csak a válság elmélyülése után kezdtt el megvalósulni.

Ehhez képest a miniszterelnök a veszély kibontakozásának napjaiban a Hungaroringen is jelen volt: a Magyar Nagydíj hétvégéjén sajtótájékoztatót tartott, a Forma–1 vezetőivel tárgyalt, a futamon pedig ő adta át a győztesnek járó trófeát. A kormány később már rendkívüli intézkedésekről, haváriahelyzetről és fogyasztáskorlátozásról, és az lőző kormányok hibáztatásáról beszélt.

Július 27-én már megkezdődött az atomerőmű teljesítményének visszavétele, július 30-án pedig már hivatalosan 24–72 órás időtávon belülre került a teljes leállás veszélye. A vízszint mesterséges megemelését célzó, végül megvalósított nagy léptékű beavatkozásról viszont csak augusztus 12-én született kormánydöntés, a helyszíni munkák pedig augusztus 13–15-én indultak.