Már szövegezi a szakminisztérium a második devizajogszabályt – tudta meg lapunk. Az új törvény azt határozza majd meg, pontosan hogyan, miként számoljon el a bank az ügyféllel. A részletekről az igazságügyi tárca sajtóosztálya érdeklődésünkre közölte: a paragrafusok kimunkálásához már azt követően hozzáláttak, hogy az Országgyűlés július 4-én elfogadta az első adósmentő törvényt. Az akkori rendelkezések a Kúria jogegységi határozatának egyes pontjait iktatták a jogrendbe, kimondva például azt, hogy az árfolyamrés alkalmazása semmis. Azt pedig a bankoknak kell a bíróság előtt igazolniuk, hogy a korábbi egyoldalú kamatemeléseik tisztességesek voltak. Az első adósmentő törvény ezek mellett rendelkezett a perek és a végrehajtási eljárások felfüggesztéséről, megakasztásáról is. – Utóbbi szabályok garantálhatják, hogy a bankok azokban az ügyekben is elszámoljanak adósaikkal, amelyek kapcsán korábban jogvita bontakozott ki, jogi eljárás indult meg – közölték az igazságügyi tárcánál. Hozzátették: a devizahitelek rendezése és a korrekt, jogszabálynak megfelelő pénzügyi viszonyok kialakítása csak így oldható meg rövid idő alatt.
A most készülő törvény felvázolja majd az elszámolás alapvető elveit, emellett rögzíti, hogy a pénzügyi szervezeteknek milyen mechanizmust kell követniük, miként kell visszajuttatniuk a korábban alap nélkül felszámított összegeket adósaiknak. A második devizatörvényben eljárási szabályok is helyet kapnak, ezek a paragrafusok arról rendelkezhetnek, melyik fórum ítéli meg és milyen határidők betartásával az elszámolás miatt felmerülő esetleges vitákat. – A cél a folyamat gyors befejezése, így a bank és az ügyfél között kipattanó számszaki nézeteltéréseket rövid úton rendezheti az erre kijelölt szakmai vagy más testület – fogalmaztak a minisztériumban. Jelenleg az egyes rendelkezések írásba foglalásának feladatát végzik el a tárca szakemberei. Az elmúlt hetekben számos egyeztetésre került sor, a kormányzat meghallgatta a pénzügyi élet és az igazságszolgáltatás képviselőinek véleményét, de kikérte a végrehajtók álláspontját is. A többi minisztérium meglátásait szintén figyelembe veszik az elszámolási szabályok kimunkálásakor. – A Kúria jogegységi határozata valamennyi, korábban bizonytalanságot okozó felvetést megnyugtatóan elrendezett, a törvényhozáshoz így nincs szükség semmilyen további jogi vagy szakmai iránymutatásra sem itthonról, sem az uniós fórumoktól – közölte az igazságügyi tárca.
Az elszámolás menetét meghatározó jogszabály várhatóan szeptemberben kerül az Országgyűlés elé, így a törvényről még az őszi ülésszak alatt dönthetnek a képviselők. Mindeközben az év végéig a most induló bankperek is jogerősen befejeződhetnek, így karácsony környékére világossá válhat: pontosan mennyivel tartoznak az ügyfelek, s az eddigi többletbefizetéseket a bankok milyen formában adják vissza a hitelfelvevőknek.