Hévízi libikóka: oroszok és németek játszanak a termálfürdős terepen

Megcsappant a keleti vendégek száma, ám a korábban miattuk is elpártoló nyugat-európaiak nem térnek vissza.

Szabó Emese
2015. 06. 21. 14:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„A korábbi években mi is jó néhány megjegyzést kaptunk német törzsvendégektől amiatt, mert sokallták az oroszok létszámát. Való igaz, hogy másképp viselkednek, más a kultúrájuk, viszont az sem elfogadható, hogy ezt nem fogadják el a nyugati vendégek\" – emeli ki Mácsai. Hozzáteszi, hogy az persze más eset, ha valakinek a jelenléte konkrétan zavaró és gátolja a pihenést, de az oroszok esetében nem erről volt szó. Inkább a németek sokszor rugalmatlan hozzáállása okozott problémát: például nagyon zavarta őket az oroszok étkezési szokásaiból adódó pazarlás. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy náluk az ételeket az asztal közepére szokás tenni, mindenki onnan szed magának. Ebből adódón mindig nagyon sok a maradék, ami sok németnek szúrhatja a szemét.

A szállodavezető kiemeli, hogy általánosítani semmiképp nem szabad: a németek és az osztrákok közt is sok olyan volt, aki jól megfért az orosz vendégekkel, és utóbbiak közt is akadtak olyanok, akik nem keltettek feltűnést, európai módon viselkedtek.

Az orosz vendégszám csökkenése Mácsai elmondása szerint az idei év első öt hónapjában 30-40 százalékos volt Hévízen, de a tendencia javuló, lévén a januári és februári adat még 50-60 százalékkal múlta alul a tavalyit. Márciusban, áprilisban és májusban a szállodák már jobban teljesítettek az orosz piacon, de az elmaradás többségüknél még most is jelentős. Problémák főleg azokban a szállodákban lehetnek, ahol az elmúlt években a vendégek egyharmada eleve orosz és ukrán volt.

A hévízi hotelek az orosz vendégeket valamilyen szinten tudták pótolni, főleg belföldiekkel: van olyan szálloda, amely az űrt így jól kitöltötte, de van olyan is, amelyik abszolút nem. A Danubius hévízi szállodái például a kieső orosz vendégszám felét pótolták belföldről, másik felét pedig erősebb német promócióval, valamint környékbeli országokból, főképp Ausztriából, Csehországból és Szlovákiából, és ugyan nem közvetlen szomszéd, de Lengyelországból. Mivel azonban korábbi vendégkörük harmada orosz volt, annak fele pedig eltűnt, a csökkenés náluk is komoly volt. Persze minden relatív: ha egy átlagos budapesti négycsillagos hotel foglaltságával hasonlítjuk össze a hévíziekét, akkor kijelenthetjük, azokat a fővárosiak még a csökkenéssel együtt is megirigyelhetik.

Hévíz orosz turizmusára jó hatással van az, hogy a rubel árfolyama a közelmúltban picit javult: bár szintje a tavalyitól még messze van, de erősödése miatt jelenleg kevésbé drágák az eurós turisztikai célpontok. Másrészt a helyzet amiatt is javult, mert sok tehetős orosz azt vallja: utazik, amíg teheti, mert nem tudja, később mi lesz.

 

Ez a változás a hazai szállodáknál úgy csapódik le, hogy a visszatérő orosz vendégek többsége, ha nem is a leggazdagabbak közé, de az erős középosztályba tartozik. Utóbbiak azok, akiknek a megjelenésével Hévíz oroszországi felfutása 5-6 évvel ezelőtt elindult. Őket követte a tömegturizmus: az, hogy a németek és osztrákok az oroszokra elkezdtek panaszkodni, nagyjából egybeesik ezzel a változással, úgymond hígulással.

Érdekes, hogy míg az orosz vendégek közt korábban és most is sok a középkorú, addig a németektől szinte csak a nyugdíjas korosztály érkezik Hévízre. Mint Mácsai Pétertől megtudjuk, a fiatalabb oroszok a gyógykezeléseket ugyanúgy igénybe veszik, mint korábban az idős németek. Többük vissza is jár, és évente egyszer-kétszer Hévízen kúráltatja főleg ízületi, mozgásszervi problémáit. Ezzel ellentétben a német vendégkör nem fiatalodik, aminek meglepő, de érthető oka van: a nyugati társadalmak az utóbbi néhány évtizedben jobb életszínvonalon élnek, kevesebb idősnek van szüksége olyan jellegű gyógykezelésekre, amit Hévíz nyújtani tud. Hiába érik el az 50-60 éves kort, még aktív kikapcsolódásra vágynak, mozognak, túráznak. A probléma ezzel az, hogy ugyan a termáltó környékén is sok a látnivaló, a táj pedig gyönyörű, viszont hasonló, sőt jobb adottságokkal számos más európai üdülőterület is rendelkezik. Hiába számít tehát kiemelkedő helyszínnek a gyógy- és balneológiai piacon Hévíz, tengerparti nyaralóhelyekkel vagy az Alpokban lévő rekreációs központokkal is fel kell vennie a versenyt.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.