Most dől el Európa sorsa

Csődbe megy Görögország a szakértő szerint, aminek beláthatatlan, ám biztosan drámai következményei lesznek az euróövezetre nézve.

A rendkívüli csúcstalálkozót az tette szükségessé, hogy az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank által Görögországnak nyújtott támogatási csomag június 30-án lejár, s ugyanezen a napon esedékessé válik egy 1,6 milliárd eurós görög törlesztési kötelezettség az IMF felé. Ez utóbbit Athén nem tudná teljesíteni, így az államcsődöt csak akkor kerülheti el, ha a hitelezői trojka folyósítaná neki a mentőcsomag utolsó, 7,2 milliárd eurós részletét. Ez utóbbira a trojka azonban csak akkor hajlandó, ha a görög kormány vállalja, hogy hiteles és fenntartható gazdasági szerkezeti reformot valósít meg, a következő években növeli az elsődleges (vagyis a kamatterhek nélkül számított) államháztartási többletét a GDP arányában, fokozatosan kivezeti a bőkezű kiegészítéseket a nyugdíjrendszeréből, valamint egységesebbé teszi – az emelés jegyében – jelenlegi, „széttöredezettnek” minősített áfarendszerét.

Az Eurócsoport múlt pénteki ülése nem hozott megállapodást, azóta azonban – vasárnap – Aléxisz Cíprasz görög miniszterelnök Angela Merkel német kancellárral, Francois Hollande francia köztársasági elnökkel és Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel folytatott telefonbeszélgetésben tett új javaslatot a törlesztési válság megoldására. Ezt a kezdeményezést mind Moscovici, mind Michel Sapin francia pénzügyminiszter üdvözölte, reményüket fejezve ki a megállapodás lehetségessége iránt, Hollande pedig „átfogó és tartós megállapodást” sürgetett egy „részleges vagy időben korlátozott” megegyezés helyett. Más fajsúlyos politikusok, uniós pénzügyérek viszont csalódottságuknak adtak hangot, megemlítve, hogy már megint feleslegesen utaznak a tárgyalásra.

„Szerintem államcsőd lesz” – szögezte le az MNO kérdésére Pogátsa Zoltán közgazdász, Görögország-szakértő, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense. Úgy fogalmazott: ha két tárgyalópartner fél éven keresztül heti rendszerességgel tárgyal valamiről – hol vehemensebben, hol higgadtabban, hol racionálisan, hol kevésbé –, akkor nehezen hihető, hogy újabb szempontok kerülhetnének még az asztalra. A problémát alapvetően abban látja, hogy a partnereknek (a megszorításpárti EU-vezetőknek és nemzetközi hitelezőknek, illetve a további költségcsökkentést mereven elutasító, a baloldali Sziriza vezette görög kormánynak) saját évtizedes gyakorlatát és filozófiáját kellene a szemétbe dobnia ahhoz, hogy álláspontjuk közeledhessen egymáshoz, ez pedig teljesen hiteltelenítené őket, illetve elmúlt évekbeli politikájukat.

Ha nem sikerül megállapodni, az azt jelenti, hogy a görögök kilépnek az euróövezetből, s újraélesztik saját korábbi nemzeti fizetőeszközüket, a drachmát, ami a kezdeti időszakban szinte biztosan nagyon leértékelődne az euróval szemben, utána azonban – legalábbis az athéni politikai elit egyes tagjainak korábbi bizakodó nyilatkozatai szerint – normalizálódna a helyzet. Egyelőre beláthatatlan, ám drámai következménye lehet a Grexitnek magára az eurózónára nézve is. Pogátsa Zoltán úgy véli, az előrejelzettnél sokkal komolyabb továbbterjedési effektussal lehet számolni, hiszen az Európai Központi Bank „pénzpumpája” (kötvényvásárlási programjának beindítása) ellenére az értékpapírok hozama jelentősen megugrott a görög félelmek miatt. A szakértő hozzáteszi: ha a valutaövezetből ki lehet lépni, az már nem monetáris unió többé, hanem egy fixált árfolyamrendszer, vagyis a pénzügyi integráció egy kevésbé szoros változata. A görög kilépéssel tehát tulajdonképpen jelenlegi formájában megszűnne az eurózóna.

Londoni pénzügyi elemzők szerint a piacokat hétfőn eluraló hurráoptimizmus ellenére sem valószínű olyan megállapodás Görögország és hitelezői között, amely érdemben és hosszú távra rendezné a krízist. Hiszen a görög adósságállomány akár felének leírására is szükség lehet ahhoz, hogy a GDP-arányos adósságráta kezelhető méretűre csökkenjen – erre pedig gyakorlatilag semmi esély.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai hétfői helyzetértékelésükben kiemelték: a cég adósság-fenntarthatósági modellje szerint a görög szuverén adósságállomány akár 50 százalékos leírására is szükség lehet ahhoz, hogy a hazai össztermékhez (GDP) mért görög államadósság-ráta kezelhető méretűre csökkenjen.

Tovább bonyolítja a helyzetet a Capital Economics (az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház) szerint ráadásul az is, hogy egy ekkora adósságleírás sem feltétlenül lenne összeegyeztethető „Görögország euróövezeti tagságának további fenntartásával”.