Ha nem sikerül megállapodni, az azt jelenti, hogy a görögök kilépnek az euróövezetből, s újraélesztik saját korábbi nemzeti fizetőeszközüket, a drachmát, ami a kezdeti időszakban szinte biztosan nagyon leértékelődne az euróval szemben, utána azonban – legalábbis az athéni politikai elit egyes tagjainak korábbi bizakodó nyilatkozatai szerint – normalizálódna a helyzet. Egyelőre beláthatatlan, ám drámai következménye lehet a Grexitnek magára az eurózónára nézve is. Pogátsa Zoltán úgy véli, az előrejelzettnél sokkal komolyabb továbbterjedési effektussal lehet számolni, hiszen az Európai Központi Bank „pénzpumpája” (kötvényvásárlási programjának beindítása) ellenére az értékpapírok hozama jelentősen megugrott a görög félelmek miatt. A szakértő hozzáteszi: ha a valutaövezetből ki lehet lépni, az már nem monetáris unió többé, hanem egy fixált árfolyamrendszer, vagyis a pénzügyi integráció egy kevésbé szoros változata. A görög kilépéssel tehát tulajdonképpen jelenlegi formájában megszűnne az eurózóna.
Londoni pénzügyi elemzők szerint a piacokat hétfőn eluraló hurráoptimizmus ellenére sem valószínű olyan megállapodás Görögország és hitelezői között, amely érdemben és hosszú távra rendezné a krízist. Hiszen a görög adósságállomány akár felének leírására is szükség lehet ahhoz, hogy a GDP-arányos adósságráta kezelhető méretűre csökkenjen – erre pedig gyakorlatilag semmi esély.
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai hétfői helyzetértékelésükben kiemelték: a cég adósság-fenntarthatósági modellje szerint a görög szuverén adósságállomány akár 50 százalékos leírására is szükség lehet ahhoz, hogy a hazai össztermékhez (GDP) mért görög államadósság-ráta kezelhető méretűre csökkenjen.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!