A szakember szerint azonban ezt az árnövekedést ellensúlyozná, hogy amennyiben Nyugat-Európából szereznénk be gázt, olcsóbb piacról juthatnánk hozzá, ahol bőséges a kínálat és erős a verseny a szállítók között. Ehhez azonban bővíteni kellene a nyugati importkapacitásainkat.
A tervek szerint az Északi Áramlat 2 2019-re készül el. A vezeték a Balti-tenger alatt Oroszországból közvetlenül visz majd földgázt Németországba, párhuzamosan a már működő Északi Áramlat csővezetékkel. Az Északi Áramlat (1) két, párhuzamosan futó vezeték, az új szállítórendszer ugyancsak ikervezeték lesz, vagyis összesen négy cső futhat majd egymás mellett a tenger mélyén. A két szállítási rendszer kapacitása egyaránt hozzávetőleg évi 60 milliárd köbméter lesz. A csővezeték egészen az Európai Unióba (EU), vagyis Németországba lépésig a Balti-tenger alatt fut majd.
Ezért nem vonatkozik rá az az uniós szabály, amely alapján Brüsszel leállíttatta a Déli Áramlat nevű szállítási rendszer kiépítését, amely a Kaszpi-tengertől hozott volna orosz gázt Közép-Európába. Az EU arra hivatkozva torpedózta meg a Déli Áramlat kiépítését, hogy a vezeték kapacitásának egy részét nem engedték át az építtetők külső versenytársaknak. Az Északi Áramlatnál viszont ezt a szabályt nem kell betartani. Ezért nem meglepő, hogy a napokban az eddig GDF Suez néven működő francia Engie is jelezte, beszállna a csaknem tízmilliárd euró értékűre tervezett beruházásba.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!