Átkaroló hadművelet északon

A német–orosz gázvezetékre nem vonatkoznak a korlátozó szabályok.

Noha a közép- és dél-európai országok gázvezeték-építési tervei sorra megbuknak, nem minden ország ilyen sikertelen, ha új kapacitások létesítéséről van szó. Németország például Oroszországgal karöltve építi ki az Északi Áramlat 2 vezetéket a Balti-tenger alatt Oroszország és Németország között. Így a közép-európai államok végül csak Németországon keresztül juthatnak majd orosz földgázhoz, amikor a tervek szerint 2019-ben Moszkva leállítja az Ukrajnán keresztüli gázszállítást Európa felé – nyilatkozta lapunknak az előző Orbán-kormány volt energetikai államtitkár-helyettese.

Holoda Attila szerint a második Északi Áramlat- vezeték építésének nyilvánvalóan az ukrán vezeték kiváltása lehet a legfőbb célja, miután jelenleg a már üzemelő Északi Áramlat kapacitásai csak félig vannak kihasználva. Vagyis nem mostani igénynövekedés kényszeríti ki a beruházást, hanem egy jövőbeni nagy üzlet reménye, amelyre a háttérben megkötött német–orosz paktum alapulhat.

A német E.ON június közepén egyezett meg az orosz Gazprommal az Északi Áramlat 2 megépítéséről, s az üzletbe bevették a holland–brit Shell és az osztrák OMV olajtársaságot is. Az osztrák cég hagyományosan jó partnere az oroszoknak. Az OMV eddig azt szerette volna elérni, hogy a keleti irányból érkező orosz gáz elosztóközpontja a baumgarteni gázterminál legyen. Ám miután kiderült, hogy Ukrajnát elkerülő útvonal híján 2019 után keletről nem jön gáz, most vélhetően azért szállt be az Északi Áramlat 2 megépítésébe, hogy a Németország felől a jövőben térségünkbe jutó gáz elosztócentruma legyen az osztrák gázközpont.

Holoda Attila úgy véli: előnyökkel és hátrányokkal is járhat az, hogy a gázt nem egy új déli vezetéken, hanem az Északi Áramlaton keresztül hozhatjuk be. Az egyik legnyilvánvalóbb hátránya az lesz az új beszerzési útvonalnak, hogy sokkal drágább lehet, mint az ukrajnai tranzit. Egyes számítások szerint az ezer köbmétereként számított szállítási tarifa az északi nyomvonalon legalább 10-15 dollárral magasabb lehet, mint a mostani ukrajnai tranzitdíj. Ez néhány százalékos áremelést okozhatna a hazai végfelhasználói árakban.

A szakember szerint azonban ezt az árnövekedést ellensúlyozná, hogy amennyiben Nyugat-Európából szereznénk be gázt, olcsóbb piacról juthatnánk hozzá, ahol bőséges a kínálat és erős a verseny a szállítók között. Ehhez azonban bővíteni kellene a nyugati importkapacitásainkat.

A tervek szerint az Északi Áramlat 2 2019-re készül el. A vezeték a Balti-tenger alatt Oroszországból közvetlenül visz majd földgázt Németországba, párhuzamosan a már működő Északi Áramlat csővezetékkel. Az Északi Áramlat (1) két, párhuzamosan futó vezeték, az új szállítórendszer ugyancsak ikervezeték lesz, vagyis összesen négy cső futhat majd egymás mellett a tenger mélyén. A két szállítási rendszer kapacitása egyaránt hozzávetőleg évi 60 milliárd köbméter lesz. A csővezeték egészen az Európai Unióba (EU), vagyis Németországba lépésig a Balti-tenger alatt fut majd.

Ezért nem vonatkozik rá az az uniós szabály, amely alapján Brüsszel leállíttatta a Déli Áramlat nevű szállítási rendszer kiépítését, amely a Kaszpi-tengertől hozott volna orosz gázt Közép-Európába. Az EU arra hivatkozva torpedózta meg a Déli Áramlat kiépítését, hogy a vezeték kapacitásának egy részét nem engedték át az építtetők külső versenytársaknak. Az Északi Áramlatnál viszont ezt a szabályt nem kell betartani. Ezért nem meglepő, hogy a napokban az eddig GDF Suez néven működő francia Engie is jelezte, beszállna a csaknem tízmilliárd euró értékűre tervezett beruházásba.