Az egy éve állami tulajdonba került MKB Banknál némi toporgás után elkészült a stratégia, s a felső vezetést is lecserélték, de egyelőre kérdésesnek látszik, hogy sikerül-e a pénzintézet év végéig tervezett értékesítését nyélbe ütni – írta legfrissebb számában a Figyelő. A lap elemzése szerint egyrészt bizonytalan, hogy miképpen lehet a bank jó és rossz portfólióját különválasztani, kezelni, majd pedig vevőt találni az üzletrészekre. Utóbbinál az a legfőbb probléma, hogy itthon aligha található olyan magyar befektető, akinek 350-400 millió eurója, vagyis 100-120 milliárd forintja lenne az MKB megvételére, márpedig az Orbán-kormány megmásíthatatlan célja, hogy magyar kézbe kerüljön a visszaállamosított pénzintézet. A cikk szerint az OTP Bankot várhatóan nem érdekelné az MKB, s versenyaggályok is felmerülhetnek, az FHB jelenleg nincs olyan helyzetben, hogy vevőként jelentkezzen, míg a kormány által futtatott vállalkozói kör, például Nagy György, Garancsi István, nem beszélve Mészáros Lőrinc, Andy Vajna és Sánta Jánosról, nagyságrendekkel maradnak el attól, hogy bankot vehessenek.
Finisébe érkezett ugyanakkor a Budapest Bank állami megvásárlása, miután a tulajdonos GE lemondott az adóoptimalizációs árnyékbankos elképzeléséről, ami további hat-nyolc hónappal toldotta volna meg a tranzakció lezárását – írta a hetilap. A Budapest Banknál hároméves stratégiát készítettek a bank működtetésére, amit a legutolsó információk szerint a kormányzat részéről is támogatnak, nevezetesen az organikus piacépítést, ami nélkülözné az állami üzletek ígéretét. A távolabbi gondok itt is azzal vannak, hogy kinek értékesíthetnék tovább az állam által megszerzett tulajdont, amit szintén magyar kézben kíván látni a kormány – írta a Figyelő.
A hetilap információja szerint a Sberbank és az AXA pedig itt hagyná a magyar piacot, lázasan dolgoznak a kivonuláson.
