Nemcsak az Európai Központi Bankkal (EKB) és az Európai Bizottsággal folytat intenzív tárgyalásokat a hazai eszközkezelő elindításáról a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hanem a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) is – közölte lapunkkal a jegybank. Az EKB-val az eszközkezelő szerepéről és működéséről, a brüsszeli testülettel a piaci árazás módszerének meghatározásáról, míg az IMF szakértőivel az operatív működésről tárgyalnak. Az MNB ezzel párhuzamosan megerősítette lapunk tegnapi információját is, miszerint olyan adatokat kért be a hazai pénzintézetektől, amelyek a nem vagy késedelmesen teljesítő ingatlanhitelekkel kapcsolatosak.
Ahogy beszámoltunk róla, érzékeny adatoknak számítanak a bankok részéről a problémás ingatlanhitelekkel kapcsolatos információk, már csak annak tükrében is, hogy gőzerővel zajlik a jegybank százszázalékos tulajdonában álló Magyar Reorganizációs és Eszközkezelő (Mark) Zrt. beindítása. Ezt az úgynevezett rosszbankot azért hozták létre tavaly év végén, hogy felgyorsítsák a magyar bankrendszer rossz minőségű kereskedelmi ingatlanhiteleinek leépítését. A Mark Zrt. sikerességének kulcsa a nem teljesítő, vagy problémás ingatlanfedezetű portfóliók jó árazása, vagyis az, hogy az MNB cége ne fizessen többet az adott követelésért a banknak annál, amennyit az valójában ér, miközben a pénzintézetek a lehető legkisebb veszteség elkönyvelése mellett szabadulnának meg a rossz hiteleiktől. Szakértők attól tartanak, amennyiben a jegybank megosztaná az általa kért adatokat a saját cégével, felvetődhetne az összeférhetetlenség, hiszen így a Mark Zrt. releváns piaci információkhoz juthatna a bankszektorról. Az MNB egyébként a kereskedelmi ingatlannal fedezett hitelállományban rejlő kockázatokra hivatkozva vizsgálja a bankok ilyen jellegű kitettségeit.
– Nem tartunk az összeférhetetlenségtől, mivel az MNB minden esetben a törvényben előírt titoktartási kötelezettségének eleget téve jár el. A jegybanki feladatok körében rendelkezésére álló adatokat, így a bank- és üzleti titoknak minősülő adatokat megőrzi, az ilyen információk kezelésére vonatkozó törvényi előírásokat maradéktalanul betartva, kizárólag a jogszabályok által lehetővé tett körben, esetben adja át másnak – közölte lapunkkal az MNB.
Úgy tudjuk, nemcsak a pénzintézetek ingatlanhitel-portfóliója körüli kíváncsiskodás keltette fel a külföldi intézmények figyelmét, hanem a Mark Zrt. finanszírozása is. A nemzetközi szervezetek arra kíváncsiak, hogy a jegybank tulajdonában lévő cég piaci vagy állami forrásból finanszírozná-e a problémás ingatlanhitelek vásárlását. Az uniós országok rosszbankjainál egyébként mindkét esetre volt példa, a hazai szabályozás azonban hungarikumnak számít, mivel jegybank Európában még nem alapított eszközkezelőt. Az MNB ugyanis független intézmény, bár veszteséges működés esetén a számlát a magyar költségvetés, vagyis az állam állja. A jegybank ugyanakkor piaci alapon képzeli el az eszközkezelő működtetését, ami felvethetné például a tiltott állami támogatás lehetőségét.
A tagállamok esetében erre Brüsszel egyébként is igen érzékeny.
– Az MNB a monetáris tanács döntése nyomán 300 milliárd forintos, piaci alapokon nyugvó hitelkeretet bocsát a Mark Zrt. rendelkezésére annak érdekében, hogy a kereskedelmi bankok rossz hiteleit piaci áron kivásárolja. Középtávon stratégiai cél, hogy a cég a későbbiekben akár piaci forrásokból is finanszírozza magát – közölte lapunkkal a jegybank. A jegybank arra hivatkozik a hitelnyújtás során, hogy a Mark Zrt. a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitására vonatkozó MNB-feladattal összhangban jött létre, vagyis a makrogazdaság rendszerszintű kockázatainak megelőzését szolgálja. Lényegében tehát azzal indokolja a finanszírozást, hogy a problémás hitelek felvásárlása hatására stabilabb lesz a hazai bankrendszer.
