Úgy tudjuk, nemcsak a pénzintézetek ingatlanhitel-portfóliója körüli kíváncsiskodás keltette fel a külföldi intézmények figyelmét, hanem a Mark Zrt. finanszírozása is. A nemzetközi szervezetek arra kíváncsiak, hogy a jegybank tulajdonában lévő cég piaci vagy állami forrásból finanszírozná-e a problémás ingatlanhitelek vásárlását. Az uniós országok rosszbankjainál egyébként mindkét esetre volt példa, a hazai szabályozás azonban hungarikumnak számít, mivel jegybank Európában még nem alapított eszközkezelőt. Az MNB ugyanis független intézmény, bár veszteséges működés esetén a számlát a magyar költségvetés, vagyis az állam állja. A jegybank ugyanakkor piaci alapon képzeli el az eszközkezelő működtetését, ami felvethetné például a tiltott állami támogatás lehetőségét.
A tagállamok esetében erre Brüsszel egyébként is igen érzékeny.
– Az MNB a monetáris tanács döntése nyomán 300 milliárd forintos, piaci alapokon nyugvó hitelkeretet bocsát a Mark Zrt. rendelkezésére annak érdekében, hogy a kereskedelmi bankok rossz hiteleit piaci áron kivásárolja. Középtávon stratégiai cél, hogy a cég a későbbiekben akár piaci forrásokból is finanszírozza magát – közölte lapunkkal a jegybank. A jegybank arra hivatkozik a hitelnyújtás során, hogy a Mark Zrt. a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitására vonatkozó MNB-feladattal összhangban jött létre, vagyis a makrogazdaság rendszerszintű kockázatainak megelőzését szolgálja. Lényegében tehát azzal indokolja a finanszírozást, hogy a problémás hitelek felvásárlása hatására stabilabb lesz a hazai bankrendszer.
