Júliusban legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt, az üzemanyagoké és a háztartási energiáé csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
A fogyasztói árak az év első hét hónapjában átlagosan 0,3 százalékkal alacsonyabbak voltak az előző év azonos időszakához képest.
A szezonálisan kiigazított éves maginfláció júliusban 1,3 százalékra emelkedett az előző havi 1,2 százalékról, míg a havi adat változatlanul 0,1 százalék volt.
Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta: abban, hogy a júniusi 0,6-ról 0,4 százalékra csökkent az éves árnövekedés üteme, főként két tényező játszott szerepet. Nagyobb volt az élelmiszerek havi árcsökkenése júliusban (1,2 százalék), mint egy éve (0,6 százalék), ezért a 12 havi árnövekedés lassult. Lefelé módosította az éves inflációt az is, hogy az üzemanyagok drágulása mérsékeltebb (0,7 százalék) volt, mint tavaly júliusban (1,8 százalék) – mondta.
A tartós fogyasztási cikkek ára júliusban a negyedik hónapja emelkedett éves összehasonlításban csökkenés helyett, amivel hosszú az évek óta tartó tendencia tört meg – tette hozzá.
A KSH adatai szerint az élelmiszerek átlagosan 0,9 százalékkal drágultak 2014 júliusához viszonyítva. Ezen belül nőtt egyebek mellett az idényáras élelmiszerek ára, a burgonyáé, a friss zöldségé és gyümölcsé 15,4 százalékkal, az étolajé 5,5 százalékkal, a tojásé 5,4 százalékkal. Ugyanakkor 12,0 százalékkal csökkent a cukor, 8,9 százalékkal a tej, 7,9 százalékkal a sajt és 6,4 százalékkal a liszt ára.
A dohányáruk 4,0, a szeszes italok 3,8, százalékkal drágultak, ezen belül a tömény italok ára 10,0 százalékkal emelkedett.
A szolgáltatásokért átlagosan 1,9 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 6,3 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek ára 1,0 százalékkal nőtt, miközben a ruházkodási cikkeké 0,2 százalékkal mérséklődött. Az egyéb cikkekért 2,8 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül a járműüzemanyagok ára 8,4 százalékkal csökken tavaly júliushoz képest. A háztartási energia ára átlagosan 2,7 százalékkal csökkent, ezen belül az elektromos energiáé 5,7, a távfűtésé 3,4 százalékkal.
Az előző hónaphoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan nem változtak júliusban. Az élelmiszerek ára 1,1 százalékkal csökkent, ami meghatározóan az idényáras élelmiszerek 6,1 százalékos árcsökkenésének következménye. Legnagyobb mértékben, 0,9 százalékkal a szolgáltatások drágultak, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 6,9 százalékkal kellett többet fizetni, mint júniusban. Kisebb mértékben, 0,3 százalékkal drágultak a szeszes italok, a dohányáruk és a tartós fogyasztási cikkek. Az egyéb cikkek ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül az üzemanyagoké 0,7 százalékkal. A háztartási energia ára nem változott. A ruházkodási cikkekért a nyári kiárusítások miatt 2,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.
Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára az M1 csatornának az adatokkal kapcsolatban elmondta: kedvező inflációs folyamatnak lehetünk tanúi, júliusban alig emelkedtek, tavaly júliushoz képest 0,4 százalékkal, a fogyasztói árak. A júliusi emelkedés minimális, az előző havinál is alacsonyabb, az év első hét hónapját tekintve pedig az infláció még mindig negatív, az árak átlagosan 0,3 százalékkal voltak alacsonyabbak a múlt évinél.
Balogh László ismertetése szerint az árak alakulását döntően az energiaárakon belül az olajár tartósan alacsony szintje befolyásolta. Az élelmiszerárak egy része csökkent, míg a jövedéki termékeknél emelkedés volt.
Kiemelte: az árszínvonal csökkenésével a lakosság rendelkezésére álló bértömeg, a nyugdíjak reálértéke nő, azaz többet ér a fogyasztásra és megtakarításra rendelkezésre álló jövedelem. Mindez segíti a gazdaságot a kiskereskedelmi forgalom bővülésén és a fogyasztás növekedésén keresztül. Folyamatosan bővül az élelmiszerek forgalma, de a nem élelmiszer jellegű, egyéb cikkeké is nőtt.
A helyettes államtitkár szerint az év egészében nulla százalék körül alakulhat az infláció, ha jelentős változás nem lesz a külső környezetben.
Várható volt, hogy júliusban lassul az infláció, a friss adat – miszerint a fogyasztói árak 0,4 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban – alapján azonban nem változtak az alapfolyamatok – vélekedett a közzétett inflációs adatokról az Erste, a K&H, a TakarékBank és az ING makroelemzője.
Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makroelemzője szerint a 0,4 százalékos inflációs adat nem jelent meglepetést, a piac ilyen mértékű árindexre számított. „A friss adat alapján nem változtak az alapfolyamatok. Így az adat nem érinti az általunk korábban prognosztizált inflációpályát” – vélekedett a szakember.
Az elemző szerint az árak emelkedéséhez hozzájárult, hogy a szeszes italoknál, dohányáruknál 3,9 százalékos drágulás volt, és nőtt a szolgáltatások ára is, 1,9 százalékkal. Az inflációt ugyanakkor lefelé húzták az üzemanyagok, azok ugyanis 8,4 százalékkal lettek olcsóbbak az előző év azonos időszakához képest.
Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste makroelemzői idén átlagosan 0,3 százalékos inflációs rátára számítottak, amit érdemben befolyásol majd az olaj világpiaci árának alakulása. Ha csökken és tartósan nyomott szinten marad az olajár, az kihat majd a magyarországi üzemanyagárakra is, akkor pedig ismét negatív előjelűek lehetnek az inflációs számok.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint a várakozásoknál kisebb mértékben nőttek az árak júliusban. Szerinte a következő hónapokban újra 0 százalék közelébe ereszkedhet az infláció az üzemanyagárak esése miatt.
Balatoni András, az ING vezető elemzője kifejtette: a júliusi infláció többé-kevésbé a várakozásaiknak megfelelően alakult. A fő hatás, ami miatt az árak dinamikája mérséklődött júniushoz képest, az volt, hogy az élelmiszerárak havi bázison regisztrált csökkenése miatt az éves index ismét 1 százalék alá süllyedt a termékcsoport esetén. Hozzátette azonban, hogy felfelé húzta az indexet a dohánytermékek drágulása (elsősorban a jövedéki adó emelése révén).
