Az összes megtakarítás, ahhoz képest, mintha a hozamok a 2012. augusztusi szinten maradtak volna, 2012 és 2015 júniusa között kumuláltan eléri a 460 milliárd forintot, azaz a GDP 1,4 százalékát. Teljes átárazódás után a kamatmegtakarítás hosszú távon elérheti évente akár a GDP 1,7 százalékát is – derül ki az MNB munkatársai, Kicsák Gergely és Baksay Gergely által készített tanulmányból.
Miközben az alapkamat 565 bázisponttal mérséklődött, az átlagos másodpiaci hozamcsökkenés mintegy 480 bázispont volt. A hozamok csökkenését tovább erősítette a jegybank által meghirdetett önfinanszírozási program, amelynek hatására a rövid hozamok érdemben az alapkamat szintje alá süllyedtek, és például a 3 éves hozam megközelítette a jegybanki irányadó ráta szintjét.
A hozamok csökkenését az alacsonyabb kamatot fizető állampapírok kibocsátása követte, amely így az állampapírok átárazódásán keresztül az államháztartás kamatkiadásainak csökkenését okozta.
A havi adatokon jól követhető a kamatkiadások csökkenése. Ez eleinte lassabb ütemű volt, amelyet az átárazódás fokozatossága okozott, de 2013-ról 2014-re már 134 milliárd forinttal mérséklődtek a nettó pénzforgalmi kamatkiadások, majd 2015 első félévében a 12 havi mozgóátlagolással számolva további 100 milliárd forinttal csökkentek az előző év azonos időszakához képest – olvasható a tanulmányban.
A szakértők kifejtették, hogy a csökkenő hozamok nyomán a nettó kamatkiadásokra vonatkozó éves költségvetési előirányzatok is jelentősen mérséklődtek, de a kiadások tényleges csökkenése mindhárom évben meghaladta a várakozást. A tranzakciós illeték és technikai elszámolások nélküli előirányzat 2013-ra 1146 milliárd forint volt, amelynél az év végi tény kis mértékben kedvezőbb lett. 2014-re már lényegesen alacsonyabb érték, 1076 milliárd forint szerepelt a költségvetési törvényben, míg a tényadat ennél is kedvezőbben alakult, 1012 milliárd forint volt.
Az idei évre vonatkozó módosított előirányzat 990 milliárd forint, előrejelzésük szerint azonban a nettó pénzforgalmi kamatkiadások csökkenése még ennél is 60 milliárd forinttal nagyobb lehet.
Az ESA-módszertan elszámolási sajátosságai miatt az eredményszemléletű kamatkiadások csökkenése csak lassabban jelentkezik. 2013-ról 2014-re ugyanakkor az államháztartás eredményszemléletű kamategyenlege is a GDP 0,4 százalékával mérséklődött, és 2015-ben további 0,4 százalékpontnyi csökkenés várható.
