Beszállnak a bitcoinsztoriba a bankok

Átalakíthatja a hagyományos átutalási rendszert a virtuális pénz technológiája.

Hogy a bankok fokozott érdeklődése örömmel tölti-e el a rendszer titokzatos alapítóját vagy alapítóit, azt nem tudni. Az eredeti cél ugyanis nem az volt, hogy a globális pénzügyi hatalom húzzon hasznot belőle. Épp ellenkezőleg: a feltaláló Szatosi Nakamoto néven, a 2008-as gazdasági válságra adott válaszképpen rakta le a bitcoin alapjait. Az új fizetési rendszerrel kívánt lázadni a krízist előidéző pénzintézetek, kormányok és jegybankok ellen, amelyek hibáikkal sokakban megrendítették a bizalmat a fennálló pénzügyi világrendben. Ezért a bizalomra épülő rendszert egy matematikai háttérre épülőre kívánta felcserélni, ahol nem kell hinnünk a bankban vagy bármilyen központi kibocsátóban. A bitcoin birtokosai az interneten állami beavatkozástól és bankoktól függetlenül hajthatnak végre gyorsan és anonim módon különféle pénzügyi tranzakciókat.

Nakamoto valódi kiléte – vagy a mögötte álló személyeké, mert sokak szerint nem lehetett egyetlen ember műve az innováció – a mai napig ismeretlen, és 2011 óta hírt sem adott magáról, de szellemi terméke szédületes, botrányokkal tarkított pályát futott be. A 2013-as ciprusi bankpánik vagy a közelmúltbeli görög csődveszély idején sokan döbbentek rá arra, hogy milyen hasznos is lehet egy hatósági befolyástól teljesen mentes, mégis megbízható fizetőeszköz. A bankokat be lehet zárni, a betéteket be lehet fagyasztani vagy akár el is lehet venni, de a virtuális bitcoin pénztárcához nem tud semmilyen kormányzat vagy központi bank hozzáférni. Az ügyfeleknek teljes névtelenséget biztosít: mindenkihez csak egy hosszú szám- és betűsorozat tartozik, amelyből nem lehet megfejteni, hogy ki kitől kapott bitcoint. Emiatt használják előszeretettel pénzmosásra, drog- és fegyvereladások finanszírozására is, ami hozzájárul kétes hírnevéhez.

Ráadásul befektetésnek is roppant kockázatos a szuperpénz. A virtuális térben kibányászott bitcoin az erre szakosodott internetes fórumokon és tőzsdéken cserélhet gazdát, ahol akár valódi valutákra is át lehet váltani. Becslések szerint idehaza közel tízezren foglalkozhatnak vele, noha a Magyar Nemzeti Bank is figyelmeztetett a kockázatokra. Árfolyamát az elmúlt években extrém mozgások jellemezték, 10 dollárról fölment 1200-ra, majd lezuhant 300 dollár alá. Épp az utóbbi napokban indult el a kurzus újra 400 dollár fölé. A Financial Times szerint a mostani emelkedésben közrejátszik, hogy Kínában nagyon beindult egy orosz csaló által szervezett, MMM nevű piramisjáték, amelybe bitcoinban lehet beszállni. Zseniális újításai ellenére épp az pecsételheti meg a bitcoin sorsát, hogy túlságosan hasonlít egy pénzügyi lufira. Ám a mögötte álló technológiára vevők lennének a bankokon kívül más hatóságok is: a blokklánc lehet ugyanis az alapja a megbízható ingatlan- vagy cégnyilvántartásnak, elektronikus szavazási rendszereknek.