Továbbra is a 120 forintos UHT tejjel csalogatják a vevőket a nagy áruházak. A kereskedelmi láncok diktálnak, ők tartják sakkban a feldolgozókat. A termelők ezért úgy döntöttek, tüntetés helyett ezúttal a kereskedőknek és a feldolgozóknak címzett petícióval tiltakoznak a tarthatatlan állapotok ellen. – Elsősorban a kereskedelmi láncokat tesszük felelőssé a problémákért, de azt is megírtuk, hogy a feldolgozók sem tesznek meg mindent annak érdekében, hogy jobb pozíciókat érjenek el. Ennek következménye, hogy a végső veszteséget a tejtermelők szenvedik el, mert alacsony marad a felvásárlási ár – mondta lapunknak a Tej Terméktanács demonstrációs bizottságának vezetője.
László Róbert volt a fő szervezője a májusi termelői tüntetéseknek. Akkor azt követelték, hogy minden tejtermék áfáját csökkentsék öt százalékra, ne érje meg adót csalni a piacról őket kiszorítóknak. Továbbá tisztességes felvásárlási árakat kértek, mert a termelőktől akkor átlagosan 65 forintért vették a tej literjét, pedig az előállítása 110-be került.
A mostani petícióban azt írták a kereskedőknek és a feldolgozóknak, hogy miközben az európai piacokon a tej felvásárlási ára jelentősen nőtt, addig Magyarországon csak minimális emelkedés történt, jelenleg 66,9 forint, márpedig ez továbbra is messze az önköltségi árak alatt van. Olaszországban közel ötven százalékkal többet adnának érte, így minden valószínűség szerint hamarosan külföldre viszi a tejet, aki teheti. László Róbert hozzátette, havonta több millió forint veszteséggel dolgoznak a termelők, igaz, hogy a nyerstej felvásárlási árát 20 forinttal kiegészíti az állam, de így is marad literenként 10-15 forint veszteség, ez halmozódik hónapok óta.
Kiemelte, a jövőre beígért áfacsökkentés nem hoz majd jelentős változást, szerinte a haszon a feldolgozóknál maradhat, a vásárlók nem éreznek majd semmit. Mint mondta, regisztrációhoz kellene kötni a nagykereskedői tevékenységet. Szerinte a termelők áremelésére a multik továbbra is az importtejjel válaszolnak. Ezek azonban silány minőségűek, szerinte lehetetlen, hogy ilyen áron jó minőségű terméket vásároljanak Szlovákiából vagy Csehországból.
Megkerestük az adóhivatalt azzal kapcsolatban, hogyan kerül a Magyarországon működő hipermarketek polcaira cseh és szlovák tej, amik jóval olcsóbbak, mint a magyarok, és minőségi szempontból is aggályosak. Kíváncsiak voltunk, idén és tavaly mennyi áfacsalt tej akadt fenn a hivatal rendszerén. A kormány stratégiai partnerét, a Tescót is arról kérdeztük, hogyan kerül a szlovák és cseh tej a polcokra. Érdeklődtünk, hogy tendereztetik-e a tejgyárakat, ha nem, akkor a közvetítők milyen referenciák alapján kerülnek az állítólagosan szigorú minőségbiztosítási rendszerbe. Lapzártánkig egyik helyről sem érkezett válasz.
